Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása című pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP- 3.3.10.B-12

A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE
A1. Alapvető cél és háttér információ
Jelen konstrukció hozzájárul a középiskolai lemorzsolódás csökkentéséhez, a
hátrányos helyzetű középiskolai tanulók középfokú végzettségének
megszerzéséhez, ezáltal elősegíti ezen tanulók felsőoktatási képzésbe való
bejutását. A konstrukció alapvető célja elsősorban a középfokú végzettséget
megszerző hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának és
arányának növelése, továbbá a felsőoktatásba vezető út megerősítése. Ezen
konstrukció keretében a tanulást támogató fejlesztések, a tehetséggondozás
mellett lehetőség nyílik a különböző szakpolitikai területekkel – például
az ifjúságpolitika terén, illetve a szociális és a foglalkoztatási
szolgálatokkal – való együttműködés megerősítésére, továbbá a szülőkkel és
a helyi közösségekkel való intenzív kapcsolat és kommunikáció
kialakítására.
Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése
áll: az a törekvés vezérli a gazdaság- és társadalomfejlesztő programot,
hogy tíz év alatt egymillió új és adózó munkahely jöjjön létre
Magyarországon. A foglalkoztatási problémák valódi és tartós megoldásához a
vállalkozókon keresztül vezet az út, tőlük várható a munkahelyteremtés. Az
állami fejlesztés- és támogatáspolitika azzal járul hozzá a munkahelyek
létrejöttéhez, hogy világosan látható és a gazdasági élet szereplői által
is támogatott, az állam és a gazdasági szereplők által együttesen
kialakított súlypontokat határoz meg a gazdaságfejlesztésben. Az Új
Széchenyi Terv meghatározza azokat a kitörési pontokat, amelyektől a
gazdaság egészének dinamizálása várható. Ezek:
1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar
2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés
3. Otthonteremtés – Lakásprogram
4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés
5. Tudomány – Innováció – Növekedés
6. Foglalkoztatás
7. Közlekedés – Tranzitgazdaság
A gazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a vállalkozásoknál
versenyképes, a gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, munkavállalási
képességekkel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre. A gazdasági,
társadalmi és technológiai változások rendkívül gyors és folyamatos
alkalmazkodást kívánnak a gazdaság szereplőitől, a vállalkozásoktól, a
munkavállalóktól.
Az Európai Bizottság az Európa 2020 stratégiában a gazdasági növekedést
elősegítő három kulcsterületen jelölt ki uniós, illetve nemzeti szinten
elvégzendő konkrét feladatokat. Az egyik fő terület az oktatás, amely
területen a Bizottság elérendő célként határozza meg, hogy az iskolából
kimaradók arányát az Európa országaira 2010-ig jellemző átlagos 16%-ról 10%
alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy 30-34 éves generáció 40%-a
rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel.
Az iskolából való kimaradás, iskolai tanulás idő előtti befejezése, a
megkezdett tanulmányok korai félbehagyása szerte a világon az érintett
gyermekek/fiatalok, családjuk és az egész társadalom súlyos gondja. Az
iskolából kimaradt tanuló nem szerzi meg a munkaerőpiacon való
boldoguláshoz szükséges ismereteket, ezzel veszélyezteti saját jövőjét,
hiszen megfelelő végzettség nélkül az elhelyezkedési lehetőségek jóval
szűkebbek, ha egyáltalán léteznek. Kutatások az iskolaelhagyás és
tanulmányok idő előtti befejezése vonatkozásában számos okra derítettek
fényt, amelyek közül kiemelkedő a tanuló és családja társadalmi helyzete,
anyagi körülményei és a tanuláshoz való viszony közti szoros összefüggés. A
szegényebb társadalmi rétegbe tartozó tanulóknál az iskolaelhagyás
kockázata magasabb, mint jómódú kortársaiknál.
A lemorzsolódások gyakorisága – a tapasztalatok szerint – általában a
tanulói életutak fordulóinál, elsősorban a középiskolába való bekerüléskor
nő meg. Megfigyelések azt mutatják, hogy a 3. középiskolai osztályba lépés
szintén egy kritikus időszak. Ha ezen időszak alatt sikerül az iskolában
tartani a tanulót, jó esélye van arra, hogy meg is szerezze a
végbizonyítványt.
A korai iskolaelhagyás mögött különböző tényezők húzódnak, azok nem
szűkíthetők le az iskolai gyenge teljesítményre, illetve a képességek- és
készségek hiányosságaira: a jó képességű, továbbtanulásra is felkészíthető
hallgatók is olykor a végzettség megszerzése nélkül hagyják el az oktatási
rendszert.
2010-ben összességében 26% volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők
aránya a 30-34 éves korosztályban. Azonban a hátrányos helyzetű tanulók
aránya, köztük különösen a roma hallgatók aránya alacsony, nem mérhető
össze ugyanezen társadalmi csoportok lakosságon belüli arányával. A roma
fiatalok felsőoktatási részvételi aránya alig 0,2%. A Nemzeti Társadalmi
Felzárkózási Stratégia 7. szakasz (Beavatkozási területek, eszközök) II.3
fejezete kimondja, hogy az oktatási, szakképzési, felsőoktatási,
felnőttképzési lehetőségek minőségének javítása, kiterjesztése
elengedhetetlen. A Kormány és az ORÖ által megkötött keret-megállapodás 3.
pontjában közös célként határozták el 2015-ig 5000 tehetséges roma személy
felkészítését, hogy megfeleljen a felsőfokú oktatásban való részvétel
feltételeinek.
Jelen konstrukció hozzájárul a középiskolai lemorzsolódás csökkentéséhez, a
hátrányos helyzetű középiskolai tanulók középfokú végzettségének
megszerzéséhez, ezáltal elősegíti ezen tanulók felsőoktatási képzésbe való
bejutását. A konstrukció alapvető célja elsősorban a középfokú végzettséget
megszerző hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának és
arányának növelése, továbbá a felsőoktatásba vezető út megerősítése. Ezen
konstrukció keretében a tanulást támogató fejlesztések, a tehetséggondozás
mellett lehetőség nyílik a különböző szakpolitikai területekkel – például
az ifjúságpolitika terén, illetve a szociális és a foglalkoztatási
szolgálatokkal – való együttműködés megerősítésére, továbbá a szülőkkel és
a helyi közösségekkel való intenzív kapcsolat és kommunikáció
kialakítására.
A2. Részcélok
A konstrukció keretében végzett tevékenységekkel cél a bevont tanulók
– alapkészségeinek fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása;
– középfokú iskolában tartása, tanulási motivációjának erősítése;
– felsőfokú oktatásban való részvételi szándékának megerősítése;
– felsőfokú oktatásban való részvételének segítése;
– tanulmányi eredményének javulása, kiemelten a továbbtanulásban
kulcsfontosságú tantárgyak körében.
A3. Rendelkezésre álló forrás
A pályázat meghirdetésekor az elszámolható közkiadásokra1 rendelkezésre
álló keretösszeg 1 500 000 000 forint.
A konstrukció keretében az ERFA típusú tevékenységek fedezetére az
elszámolható költségek összegének maximum 6%-a, azaz 90 000 000 forint
fordítható.
Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország
költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A4. Támogatható pályázatok várható száma
A támogatott pályázatok várható száma: 30-75 db.

B. PÁLYÁZÓK KÖRE
B1. Jogi forma
Jelen pályázati kiírásra pályázhatnak az 2011. évi CXC. törvény
(továbbiakban: Kt.) 7. §
(1) szerinti alábbi nevelési-oktatási intézmények, illetve fenntartóik:
a) szakiskola;
b) gimnázium, szakközépiskola
c) diákotthon és kollégium, valamint
d) a Kt. 20. § (1) bekezdése szerinti többcélú intézmény közül az alábbiak:
b. egységes iskola vagy összetett iskola,
c. közös igazgatású köznevelési intézmény,
Jelen pályázati kiírás keretében a Kt. szerinti azon nevelési, oktatási
intézmények vonatkozásában nyújtható be pályázat, amelyek az alábbi
szervezetek fenntartásában állnak (GFO besorolással, a statisztikai számjel
elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet
alapján):
1. Központi költségvetési irányító és költségvetési szervek
o GFO 311 – Központi költségvetési irányító szerv,
o GFO 312 – Központi költségvetési szerv
2. Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek
o GFO 321 – Helyi önkormányzat,
o GFO 322 – Helyi önkormányzat költségvetési szerv,
o GFO 325 – Polgármesteri hivatal (költségvetési szerv),
o GFO 326 – Többcélú kistérségi társulás,
o GFO 327 – Helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása,
o GFO 328 – Területfejlesztési önkormányzati társulás,
3. Helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési
szervek
o GFO 371 – Helyi nemzetiségi önkormányzat,
o GFO 372 – Helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv,
o GFO 373 – helyi nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező
társulása
4. Országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési irányító és
költségvetési szervek
o GFO 351 – Országos nemzetiségi önkormányzat,
o GFO 352 – Országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv,
o GFO 353 – Országos nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiségű társulása
5. Önkormányzatok jogi személyiségű társulása (GFO 951)
6. Nonprofit szervezetek:
– egyesület
o GFO 529 – Egyéb egyesület
– egyház, egyházi intézmény
o GFO 551 – Egyház,
o GFO 552 – Egyházi intézmény,
o GFO 555 – Nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy,
o GFO 559 – Egyéb egyházi szervezet
– alapítvány
o GFO 561 – Közalapítvány,
o GFO 562 – Közalapítvány önálló intézménye,
o GFO 563 – Egyéb alapítvány önálló intézménye,
o GFO 569 – Egyéb alapítvány
– egyesülés (GFO 591)
– egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet (GFO 599)
– egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet (GFO 699)
– Országos Kisebbségi Önkormányzat (GFO 351)
Amennyiben az intézmény nem önálló gazdálkodású vagy részben önálló
gazdálkodású, akkor a pályázatot az intézmény fenntartója nyújthatja be.
Amennyiben együttműködő partner bevonására is szükség van, akkor az
együttműködő partner támogatásban nem részesül, a Támogatási Szerződést nem
írja alá.
A jelen pályázati kiírás keretében konzorciumok nem pályázhatnak.
B2. Méret
Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns.
B3. Székhely
Pályázók azon, a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő,
Magyarországon székhellyel rendelkező intézmények, szervezetek lehetnek,
amelyek a projektet a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló
311/2007. (XI. 17.) Kormányrendeletben meghatározott hátrányos helyzetű
kistérségekben kívánják megvalósítani.

C. A PÁLYÁZAT TARTALMA
A pályázat célcsoportjába azok a középfokú közoktatási intézmény 9-13.
évfolyamába járó tanulók tartoznak, akik(et)
1. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121. § (1) 14. pontjában
foglaltak szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek vagy,
2. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény szerinti, gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási
formáiban élnek vagy
3. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény alapján a települési önkormányzat jegyzője védelembe vett.
E csoportokon belül is kiemelt figyelemmel a roma származású tanulókra
(önkéntes nyilatkozat alapján).
A tanulók törvényi státuszának esetleges változásai – melyek a program
megvalósítása alatt következtek be – nem befolyásolják a programban való
részvétel lehetőségét.
C1. Támogatható tevékenységek köre
I. Előkészítési szakasz
1. Előzetes igényfelmérés, háttérelemzés – a pályázat benyújtásához
szükséges, ld. jelen útmutató F8. pontja
2. Az igényfelmérés megállapításaihoz igazodó szakmai program kidolgozása –
a pályázat benyújtásához szükséges, ld. jelen útmutató F8. pontja (az
intézménybe járó hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma,
aránya, szükségletei, intézményi feltételek, a szükségleteik
megválaszolásának módja, mindezek alapján a kötelező tevékenységek
megvalósításának módja)
II. Befogadó iskolai környezet kialakítása, hálózati tanulás segítése
1. A célcsoportba tartozó tanulók iskolai sikerességét elősegítő, befogadó
szemléletet közvetítő, a tanulók szükségleteit figyelembe vevő,
differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazása;
2. Pedagógiai program átdolgozása, mely tükrözi az adott iskola által
kifejlesztett, az egyéni tanulói igényekre reagáló újszerű tanulási
útvonalat biztosító gyakorlat működtetését;
3. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak (fejlesztő
pedagógus, pedagógiai asszisztens, tutor) és/vagy a tanulmányi
előrehaladás, valamint az iskolában való bennmaradás elősegítése érdekében
mentorok alkalmazása;
4. A program megvalósításához szorosan kapcsolódó, akkreditált és nem
akkreditált, elsősorban az átmenetek kezelését támogató, továbbá
módszertani pedagógus továbbképzés(ek)en való részvétel (fejlesztő
tanáronként, mentoronként összességében legfeljebb 120 óra keretében);
5. Intézmények közti kapcsolatok megerősítése
a. Intézmények közötti horizontális tanuláshoz kapcsolódó tevékenységek
(pl. hospitáció, intézmény- és óralátogatások – akár abban az általános
iskolában, amelyben a tanuló tanult) valamint a hálózatosítást elősegítő
tevékenységek (pl. együttműködési megállapodások keretében workshopok
szervezése)
b. Hálózati tanulás erősítése, amelynek keretében a tanulók igényeihez
igazodó tanítási/tanulási módszereket igazoltan eredményesen alkalmazó – a
kompetenciamérés alapján pedagógiai hozzáadott értéket felmutató
intézmények, vagy az Integrációs Pedagógiai Rendszer megvalósításában
minimum három éves gyakorlattal rendelkező középfokú intézmények –
intézmények hospitációs helyszínként, szakmai bázisként tudnak szolgálni.
6. Együttműködő partnerek felkutatása és együttműködés kereteinek
kialakítása és fenntartása (pl. középiskolák, szakiskolák, általános
iskolák, civil szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok, felsőoktatási
intézmények, roma szakkollégium, munkaerő-piaci szereplők, Területi
Gyermekvédelmi Szakszolgálatok és Módszertani Központok);
7. Kapcsolatépítés elsősorban a felsőoktatási intézményekkel, a roma
szakkollégiumi hálózattal, a területileg illetékes Munkaügyi Központtal és
a Kereskedelmi és Iparkamarával;
8. Tanulóbarát környezet kialakítása a pályázati dokumentáció 15. számú
mellékletében foglaltak szerint.
III. Tanulmányi eredmény javítása, kiemelten a továbbtanulásban
kulcsfontosságú tantárgyak körében
1. Tanulók mentorálása (Lásd.: C1.3.4. pont)
2. Bemeneti kompetencia- vagy részképesség-mérésen alapuló egyéni
fejlesztési tervek készítése és az abban meghatározott feladatok mentén az
előrehaladás rendszeres értékelése a fejlesztésben résztvevő tanulók
vonatkozásában egyéni haladási naplók keretében
3. Bemeneti mérés-értékelés elkészítéséhez mérés-értékelési szakértői
szolgáltatás igénybevétele
4. Alapkészség-fejlesztés, tantárgyi fejlesztés (közoktatási intézményben
oktatott tantárgyak tekintetében), részképesség, kompetencia-fejlesztés
(pl. szövegértés, szövegalkotás, matematikai, idegen nyelvi kompetenciák
fejlesztése és/vagy IKT kompetenciák fejlesztése, tanulás tanítása,
önismeret, önértékelés, szociális kompetenciák) szükség esetén külső
szaktanár bevonásával
5. A tantárgyi fejlesztéshez szükséges kis értékű tárgyi eszközök
beszerzése (például: könyv, lexikon, szótár, nyelvtudás megerősítéséhez
szükséges szoftver, tantárgyi ismereteket bővítő CD/DVD)
IV. Igazolatlan hiányzások számának csökkentése a bevontak körében
Családdal való rendszeres kapcsolattartás támogatása (tanévenként legalább
három alkalommal családlátogatás formájában)
V. Közösség- és kapcsolatépítő tevékenységek, valamint tanulási mo