A Gábor Dénes-díj - melyet 1989 évi megalapítása óta már 142 szakember nyert el - ünnepélyes átadását idén is a Parlament Főrendházi termében tervezzik megtartani, december 16-án.
A díjízottak teljesítményének népszerűsítése érdekében a decemberi díjátadóra megjelentetik alapítványi kiadványukat, melyben fényképpel ellátott, rövid szakmai életrajzokat közölnek, egyúttal Gábor Dénes emlékének is adóznak.
Szakszervezetünket is felkérték, hogy segítsük a látótérbe kerülő kiemelkedő teljesítmények megismertetését, Gábor Dénes-díjra való jelölését.
A felhívás a http://www.novofer.hu honlapon is hozzáférhető, ahol a pályázati adatlap és a részletes tájékoztató megtalálható.
A pályázat végleges beadási határideje 2010. október 8.
AOKDSZ elnöksége
]]>]]>
1. Célkitűzések és leírás
Ez a pályázati felhívás a 2007., 2008. és 2009. novemberi Oktatási Tanács következtetéseinek végrehajtását támogatja, amelyeken megállapodás született arról, hogy hogyan kell fejleszteni az iskolai vezetők felkészítését, kiválasztását, oktatását és képzését. A felhívás célja, hogy elősegítse a politikaalkotók, gyakorló tanárok, kutatók és az iskolavezetési politika fejlesztésében érintett egyéb érdekelt felek számára a nemzetek közötti csereprogramokat és együttműködést, többek között a társaktól való tanulás, kutatás és elemzés révén.
2. A pályázók köre
A pályázati felhívásra olyan független, jogi személyiséggel rendelkező állami vagy magánszervezet jelentkezhet, amely az egész életen át tartó tanulás programjában részt vevő valamelyik országban bejegyzett székhellyel rendelkezik.
3. Költségvetés és időtartam
A keretszerződés négy évre szól: 2011-től 2014-ig. 2011-re 500 000 eurós költségvetés került elkülönítésre.
4. Határidő 2010. október 15.
5. További információk
A pályázati felhívás teljes szövege és a pályázati űrlapok angol, francia és német nyelven az alábbi internetes oldalon érhetők el:
http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/calls/grants_en.html
A pályázatot, amelynek meg kell felelnie a felhívás teljes szövegében meghatározott követelményeknek, a megadott űrlapon kell benyújtani.
]]>
1. Célkitűzések és leírás
Ez a pályázati felhívás az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló 2006. évi ajánlás végrehajtását támogatja. A felhívás különösen a “Kulcskompetenciák a változó világban” című 2009. évi közleményben felvetett kérdésekkel foglalkozik, amely megvonja az ajánlás végrehajtásának mérlegét, és javaslatot tesz a további fellépést igénylő területekre.
2. A pályázók köre
A pályázati felhívásra olyan független, jogi személyiséggel rendelkező állami vagy magánszervezet jelentkezhet, amely az egész életen át tartó tanulás programjában részt vevő valamelyik országban bejegyzett székhellyel rendelkezik.
3. Költségvetés és időtartam
A keretszerződés négy évre szól: 2011-től 2014-ig. 2011-re 500 000 eurós költségvetés került elkülönítésre.
4. Határidő 2010. október 15.
5. További információk
A pályázati felhívás teljes szövege és a pályázati űrlapok angol, francia és német nyelven az alábbi internetes oldalon érhetők el:
http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/calls/grants_en.html
A pályázatot, amelynek meg kell felelnie a felhívás teljes szövegében meghatározott követelményeknek, a megadott űrlapon kell benyújtani.
]]>
A MAGÁNSZEMÉLY EGYES JÖVEDELMEINEK KÜLÖNADÓJA
8. § (1) A 9. § rendelkezései szerint meghatározott magánszemély az e fejezetben előírt adóalap után különadót fizet. A különadó a központi költségvetést illeti meg.
(2) Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezései az irányadók.
9. § (1) Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a (2) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez.
(2) A különadó alapjának minősül az (1) bekezdésben említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből – ide nem értve a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevételt, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalmat, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt – a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó rész, a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának a (2) bekezdés szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a különadó alapjának minősül a (2) bekezdés szerinti bevételnek a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meg nem haladó részéből a kétmillió forint feletti összeg.
(5) A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani. A különadó alapja független attól, hogy a bevétel kifizetése egy vagy több adóévben történik. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadó-alapot nem képező adóköteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 9. pontjának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
10. § A különadó mértéke a 9. § (2) és (4) bekezdése szerinti adóalapnak a 98 százaléka.
11. § (1) A kifizető a magánszemélyt terhelő adót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja le, elkülönítve igazolja, az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallásban vallja be, és ezen bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
(2) Amennyiben a kifizető a magánszemélyt terhelő adót bármely okból nem vonta le, a le nem vont adót a magánszemély fizeti meg a kifizetést követő hónap 12. napjáig.
(3) A különadó alapjának 9. § szerint meghatározott összegét
a) az Szja tv. rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban elkülönítve be kell vallani, és be kell számítani az Szja tv. 3. §-ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelem megállapításánál;
b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alkalmazásában nem kell járulékalapnak tekinteni.
(4) A különadó alapja után a kifizető az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései szerint 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.
(5) Amennyiben a különadó alapjául szolgáló bevételnek, vagy egy részének kifizetése e fejezet hatálybalépését megelőzően történt meg, az (1)–(2) bekezdések rendelkezéseitől eltérően
a) a kifizető
aa) a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyesbíti a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó-előleget, járulékokat (magánnyugdíjpénztári tagdíjat), valamint az általa fizetendő társadalombiztosítási járulékot azzal, hogy a magánszemélyt terhelő, a kifizetéskor megállapított (levont) személyi jövedelemadó-előleg, járulékok (magánnyugdíjpénztári tagdíj) és a megfelelő helyesbített összegek különbözete a magánszemélytől levont különadó-előlegnek, a kifizető által bevallott társadalombiztosítási járulék egészségügyi hozzájárulásnak minősül;
ab) az e fejezet hatálybalépése napjának hónapjában keletkezett kötelezettségek bevallására nyitva álló határidőig az aa) alpontnak megfelelően – a különadó-alapot, a különadó-előlegnek, illetve egészségügyi hozzájárulásnak minősülő összeget e hónap kötelezettségeként feltüntetve – köteles bevallásának benyújtására, illetve a már benyújtott bevallásának módosítására;
ac) a magánszemélynek az ab) alpontban említett határidőig helyesbített adó- és járulék-igazolást ad ki, amelyben külön igazolja a különadó-alapot, a fizetendő különadót, a különadó-előlegnek minősülő levont összeget és a különadó még megfizetendő összegét;
b) a magánszemély a különadó még megfizetendő összegét 2010. október hó 31-éig fizeti meg.
(6) A magánszemély az adóbevallásában adóelőlegként veszi figyelembe a kifizető által levont különadót, valamint – a megfizetésre nyitva álló határidő napjának kötelezettségeként feltüntetve – az általa a (2) bekezdés és az (5) bekezdés b) pontja szerint megfizetett különadót.
(7) A kifizető által az (5) bekezdés a) pontjának ab) alpontja szerint benyújtott, illetve módosított bevallás beérkezését követően az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, a Munkaerőpiaci Alapnak és a magánnyugdíjpénztáraknak korábban átutalt járulékok, illetve tagdíjak összegéből a különadó-előlegnek minősülő összegeket – az adóhatóság jelzése alapján – a Magyar Államkincstár levonja a következő napo(ko)n utalandó összegből.
12. § E fejezet alkalmazásában rendszeres járandóságnak minősül minden olyan bevétel – különösen bér, munkadíj, tiszteletdíj – amely a magánszemélyt a jogviszony megszűnéséig e jogviszonyra tekintettel jogszabály vagy szerződés alapján a legutolsó besorolás szerint meghatározott időközönként vagy a tartós megbízás teljes időtartamára illeti meg.
]]>
az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról
1. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 9. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és a felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A Kormány rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez az alapképzés, egységes, osztatlan képzés esetében az érettségi vizsga mely vizsgatárgyából vagy vizsgatárgyaiból kell emelt szintű vizsgát teljesíteni. Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból letett vizsga – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint – megismételhető. A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket – jogszabályban meghatározottak szerint – figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi.”
2. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 42. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel a Kormány rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga mely vizsgatárgyából vagy vizsgatárgyaiból kell emelt szintű vizsgát teljesíteni.”
3. § (1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A Kormány az 1. § és a 2. § szerinti kormányrendeletet 2010. október 30-ig – az érintett képzést folytató felsőoktatási intézmények javaslatainak megkérését követően – adja ki.
(3) Az 1. § és a 2. § rendelkezéseit első alkalommal a 2013 szeptemberében alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre történő felvételi jelentkezések során kell alkalmazni.
]]>
A pályamunka beérkezési határideje: 2010. szeptember 20.
A korábbi években Pedagógus Kutatói Pályadíjat elnyert díj birtokosa öt év után pályázhat ismételten.
A benyújtott pályaművet a tudományterületileg illetékes kutatóintézet vagy szakbizottság bírálja el. A bírálók értékelő véleménye alapján, az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa kialakítja a díjazásra vonatkozó javaslatát, amely alapján az MTA elnöke dönt a díjazottak személyéről.
Évente 12 pálydíj kerül kiosztásra. A pályadíj összege egyenként bruttó százötvenezer forint. A pályázat eredményéről a pályázók névre szóló értesítést kapnak.
Az oklevelek ünnepélyes átadására 2010. december közepén kerül sor, amelyről az MTA a sajtó útján tájékoztatja a nyilvánosságot.
Budapest 2010. április 13.
Dr. Németh Tamás s. k.,
az MTA főtitkára
Az országos mozgalom által ismét erkölcsi és anyagi elismerésben részesülhetnek egyének, civil szervezetek, munkahelyi csoportok, egészségügyi dolgozók, akik tevékenységükkel példát mutatva hozzájárulnak az egészséges életmód népszerűsítéséhez, a lakosság életmódváltással kapcsolatos pozitív attitűdjének kialakításához.
“Olyan széles körben alkalmazható, jó ötleteket, pozitív példákat keresünk, és olyan lelkes embereket szeretnénk bemutatni, akik valóban tettek és tesznek a körülöttük élők egészsége érdekében. A Pfizer, mint a világ egyik vezető gyógyszergyártó és forgalmazó vállalata, az egészséges életmód mellett elkötelezett. Az Egészség-díj számunkra egy olyan rendkívüli lehetőség, amely által az egészséges életmód fontosságát erőteljesen hangsúlyozhatjuk, és a lehető legszélesebb kört szólíthatjuk meg. Mint gyógyszeripari vállalat az a célunk, hogy az emberek ne csak akkor forduljanak hozzánk, amikor már baj van, és gyógyszert kell szedniük, hanem az Egészség-díj kapcsán, egy jó, ötlet jó példa által, maguk is kedvet kapjanak egy kellemes, baráti társaságban folytatott rendszeres futáshoz, egy pozitív energiákkal feltöltő hétvégi testmozgáshoz. Idén új kategóriákat is meghirdettünk, így a dohányzás, mozgás, táplálkozás mellett az alkohol és az egészségügyi dolgozók aktivitását elismerő szakmai kategória is színesíti a versenyt. Külön öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a magyar egészségügy elismert szaktekintélyei is csatlakoztak kezdeményezésünkhöz.” - mondta Dr. Rékassy Balázs, a Pfizer Gyógyszer-kereskedelmi Kft. közkapcsolati, stratégiai és kommunikációs igazgatója.
“Hosszú éveken át magam is szirénázó mentőautóval próbáltam segíteni a bajbajutottakon. Munkám során egyre erőteljesebben éreztem valamiféle tehetetlenséget. Tehetetlenséget, hiszen hiába értünk ki 10-15 perc alatt a helyszínre, a baj már sokszor visszafordíthatatlanul megtörtént. Hiszem és tudom, hogy az infarktusok, agyvérzések és más szörnyű betegségek nagy része megelőzhető. Nincs nagy titok, a lényeg az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás, a tudatos táplálkozás, az ártalmak kerülése és a lelki nyugalom. Néhány hónappal ez előtt teljesen abbahagytam a dohányzást, nem iszom kávét, igyekszem egészségesen táplálkozni és szakítok időt a rendszeres sportolásra. Véleményem szerint, sok ember él hozzám hasonlóan stresszes életet, ezért remélem, egyre többen átérzik az egészséges életmód fontosságát.” - vallja az Egészség-díj fővédnöke, Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat PR és kommunikációs igazgatója.
Az alkohol kategória védnökségét dr. Zacher Gábor toxikológus, a Péterfy Sándor utcai Kórház osztályvezető főorvosa vállalta el. “Az alkohol kategória meghirdetését többek között az teszi indokolttá, hogy Magyarországon kb. 800 000 alkoholista él, szinte minden családban van egy olyan “fekete bárány”, aki az alkohol rabja. Azért vállaltam el a kategória védnökségét, mert a statisztikák szerint pillanatnyilag 13,8 liter 98%-os alkoholt fogyaszt el minden magyar állampolgár, beleértve a 13 éves fiamat és az 1 napos csecsemőt is, akik nyilvánvalóan egy csepp szeszt sem fogyasztanak.” - hangsúlyozta Zacher Gábor a kategória fontosságát.
Szakmai díjban - amint ezt Győrfi Pál elmondta - a mások életéért és egészségéért küzdő egészségügyi dolgozók részesülhetnek, akik áldozatos munkájuk során testi, szellemi és érzelmi erőforrásaik felhasználásával, kiemelkedőt nyújtanak az egészségmegőrzés terén.
Egyének, oktatási intézmények (általános iskola, középiskola, főiskola, egyetem, kollégium, osztály, évfolyam), sajtó - bármilyen sajtóorgánum (újság, tv, rádió, internetes portál), munkahelyek, közösség (pl. baráti társaság, klub, település) és a gyógyító szakmában dolgozók kiemelkedő erőfeszítéseit, hatékony és ötletes segítségét bemutató pályázatokat ismert és elismert egészségügyi szakemberekből, közéleti személyiségekből álló zsűri bírálja majd el. A pályázati anyagok szöveges és képi dokumentációját a http://www.egeszsegdij.hu honlapon lehet feltölteni, vagy az info@egeszsegdij.hu e-mailcímre beküldeni, határidő: 2010. október 10. Az ünnepélyes díjátadó előreláthatóan 2010 novemberében lesz.
Összességében a verseny elsősorban nem ismerterjesztésről, sokkal inkább gyakorlatban is megvalósítható, rég óta halogatott, életmódváltással kapcsolatos tervek megvalósításáról, pozitív példák bemutatásáról szól.
Egészség-díj: az erkölcsi elismerés mellett a zsűri kategóriánként bruttó 500 000 forintot ítél oda a nyerteseknek.
]]>
Az AVOP zárójelentés (KEHI általi észrevételek alapján átdolgoztt verziója) letölthető a minisztérium honlapjáról, a következő címen:
http://fvm.hu/main.php?folderID=2132
]]>
1 Magyarázatok az Alapjogi Chartához (2007/C 303/02) HL C 303/17.
2 C-36/75 Rutili; C-322/84 Johnston; C-465/00, 138 és 139/01 Österreichische Rundfunk.
3 C-222/84 Johnston [1986] ECR 01651, 17-18. bekezdések.
4 Conclusions 2003 Italy, Conclusions 2008 Malta.
5 Peter Tettinger und Klaus Stern: Kölner Gemeinschaftskommentar zur Europäischen Grundrechte-Charta, München, 2006, 551.
6 72/2006. (XII. 15.) AB határozat (ABH 2006, 819, 861), 946/C/2005 AB határozat (ABH 2007, 2744, 2746).
7 833/B/2003. AB határozat, ABH 2004, 1775, 1780; idézi: 68/2006. (XII. 6.) AB, ABH 2006, 740, 757.
8 983/B/1999, ABH 2007, 1224, 1228.
9 67/2009. (VI. 19.) AB, ABK 2009 június, 726, 742-743.
10 A közszféra munkavégzésre irányuló jogviszonyai között vannak eltérések, például a közalkalmazotti jogviszonyban vannak olyan elemek, melyek közelítik azt a munkaviszonyhoz, az említett lényegi különbség azonban így is a munkaviszony és a többi említett jogviszony között áll fenn.
11 Miként az Mt. alapján álló munkaügyi jogvitákban általában is így van.
Tájékoztatom, hogy az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (EVH) tagjaként a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) eleget tett /Dacian Ciolos,/ az Európai Unió mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa felhívásának illetve kérésének.
Ennek megfelelően 2010. június 3-ig elkészítettük és az EVH Koordinációs Bizottságának megküldtük a magyar lakosság széles körének véleményét összegző és értékelő összeállítást.
A június 7-8-án Brüsszelben megtartott koordinációs bizottsági értekezleten a tagállamok képviselői tájékoztatták egymást a tapasztalatokról, valamint meghatározták a további teendőket. A Nemzeti Vidéki Hálózatok által továbbított véleményeket, azok tanulságait az EU Biztos a július 19-20-án megrendezésre kerülő kétnapos nemzetközi konferencián a tagállamok képviselőivel fogja ismertetni.
Ezúton is szeretném felhívni szíves figyelmét, hogy az összegző anyag megtekinthető a http://www.mnvh.eu
honlapon.
Kérem, a továbbiakban is szíveskedjen figyelemmel kísérni és véleményével gazdagítani a Közös Agrárpolitika reformjával kapcsolatos információkat, hogy ezzel is elősegítsük nemzeti érdekeink érvényre jutását.
Budapest, 2010. június 15.
Üdvözlettel:
Pásztohy András sk.
MNVH főtitkár
]]>
A hazai gazdasági élet meghatározó munkaadói szervezetei, a Magyar Rektori Konferencia tagjai, a Magyar Tudományos Akadémia vezetői, a Magyar Innovációs Szövetség állásfoglalásaikban kiemelt fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a természettudományos és a műszaki ismeretek oktatása nagyobb teret kapjon a középiskolai oktatásban, emelkedjen a felsőoktatásban az ilyen szakokra jelentkezők száma.
A Műegyetemen működő Pro Progressio Alapítvány a 2009. évi hasonló pályázat tapasztalatait hasznosítva, újból pályázatot hirdet magyarországi középfokú oktatási intézmények (gimnáziumok, szakközépiskolák) részére két
kategóriában:
a) Természettudományi, műszaki jellegű tantárgyakhoz kapcsolódó rendezvények, események szervezésének támogatása.
A rendezvények lehetnek komplex tanulmányi versenyek a természettudományok, a matematika és az informatika témaköréből, olyan kiállítások, melyek a mérnöki szakmát mutatják be a fiataloknak, fakultatív előadások, szakkörök szervezése, ehhez szükséges kísérleti eszközök beszerzése, illetve ezek kombinációja, vagy bármilyen további ötletes megoldás a műszaki-természettudományi terület iránti figyelem felkeltésére.
b) Matematika, fizika, biológia, kémia, informatika szakos tanárok támogatása Pro Progressio ösztöndíjjal, akik közreműködnek a diákok motivációjának erősítését szolgáló rendezvények szervezésében, és akiknek tanítványai közül többen tettek emelt szintű érettségit, sikerrel szerepeltek középiskolai tanulmányi versenyeken, és van, vagy volt olyan diákjuk, akik érettségi után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatják (vagy folytatták) tanulmányaikat.
Az ösztöndíjban részesülő tanárok pályázatukban vállalják, hogy max. 5 oldalas összefoglaló tanulmányt készítenek a saját régiójukban/környezetükben a természettudományi ismeretek oktatásának helyzetéről, problémáiról.
A pályázatok díjazása:
A pályázatok díjazására az
a) pont esetében 3 millió Ft-ot, a
b) pont esetében 3 millió Ft-ot,
azaz összesen, 6 millió Ft-ot különített el az alapítvány kuratóriuma.
Az elnyerhető pályázati támogatás összege:
a) pont esetében max. 300 E Ft,
b) pont esetében 300 E Ft/fő.
Pályázatok beadása:
A pályázatok benyújtásának határideje: 2010. július 12.
A pályázatokat az alábbi címre kérjük eljuttatni 1 példányban postai úton: Pro Progressio Alapítvány, 1111 Budapest, Egry József utca 18.
V.em. 525. és
elektronikusan: ppai@mail.bme.hu címre.
A pályázatok tartalma:
A pályázat terjedelme max. 4 oldal, mely
a) pont esetén tartalmazza a megvalósítandó természettudományi, műszaki jellegű tantárgyakhoz kapcsolódó rendezvények, események részletes leírását,/tematikáját, azok tervezett időpontjait és a tételes költségvetést (1. és 2. sz Pályázati lap),
b) pont esetén a pályázó pedagógus szakmai életrajzát, az iskola igazgatójának javaslatát, az elmúlt 3 évben a természettudományi tantárgyakból középszintű és emelt szintű érettségit tett tanítványai számát, a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményét, valamint műszaki-, természettudományi szakra, ezen belül a BME-re jelentkezettek és felvételt nyert tanulók számát szakonkénti bontásban, valamint a nyilatkozatot a tanulmány 2010. október 30-ig történő elkészítéséről. (1.
és 3. sz. Pályázati lap)
A Pro Progressio ösztöndíjpályázatra csak olyan 45 évnél fiatalabb tanárok pályázhatnak, akik az elmúlt három évben (2007-2009) ilyen irányú tevékenységükért semmilyen elismerésben nem részesültek.
Kötelezettségvállalás:
A középiskoláknak, ill. a tanároknak a pályázathoz mellékelve írásban kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy 2010. október hónapban:
- az adott középiskola tanulói számára legalább egy alkalommal megszervezik és biztosítják, hogy a BME oktatói, hallgatói a mérnöki tudományok népszerűsítése céljából előadásokat, foglalkozásokat tartsanak,
- műszaki, természettudományi területen továbbtanulni szándékozó hallgatóik közül legalább 10 fő részvételét biztosítják 2010. novemberében a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar nyitott laboratóriumok délutánja programon.
Pályázatok értékelése:
A pályázatok értékelésére, elbírálására a kuratórium szakmai bizottságot kér fel.
A pályázatok eredményéről a kuratórium minden pályázót elektronikusan értesít 2010. szeptember 7-ig.
A pályázattal kapcsolatban további információ a Pro Progressio Alapítvány titkárságán kérhető.
(http://www.proprogressio.hu, telefon: 463-1595, 463-1258)
]]>
REKORDDAL KEZDŐDIK A TURISZTIKAI FŐSZEZON
Minden korábbi eredményt felülmúlva már eddig is rekord mennyiségű kedvezményes üdülési csekket vásároltak a hazai munkáltatók, és használtak fel a munkavállalók.
Az év eddig eltelt öt hónapjában több mint 31 milliárd Ft összegű kedvezményes üdülési csekk került közel hétszázezer munkavállalóhoz és ezen személyek közeli hozzátartozóihoz, illetve szociálisan hátrányos helyzetben élőkhöz. Az elmúlt év, hasonló időszakához képesti több mint 8%-os emelkedés a szakszervezetek, a munkaadók és a Kormány szociális-párbeszédének eredményeként jöhetett létre. Szerencsére nem igazolódott be azon pesszimista szakemberek prognózisa, mely a gazdasági válságra, illetve az adókedvezmény csökkenésére hivatkozva jelezte az üdülési csekk népszerűségének visszaesését.
A belföldi turisztikai szolgáltatók üdülési csekk révén realizált bevétele szintén rekordot mutat, hisz az előző év hasonló időszakához képest 13%-kal nőtt a felhasznált üdülési csekkek összege. Továbbra is a szálláshelyhez kötődően használják legtöbben üdülési csekkjeiket, majd ezt követi a népszerűségi listán az utazáshoz és a vendéglátáshoz kötődő szolgáltatások köre. Vannak olyan belföldi szolgáltatók, ahol a forgalom 80%-a üdülési csekken keresztül valósul meg.
Összességében továbbra is a belföldi turizmus motorjának számít az üdülési csekk, hisz sokak számára csak ez teszi lehetővé a pihenést, a kikapcsolódást, a felfrissülést, ugyanakkor több mint nyolcezer hazai munkahely létét biztosítja.
]]>
]]>
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
A közigazgatási munkabéke megőrzéséből fakadó felelősségünk alapján fordulunk Önhöz.
A T/45. irományszámú – a kormánytisztviselők jogállásáról szóló képviselői önálló indítványként benyújtott – törvényjavaslat (továbbiakban: Javaslat) számos európai dimenziójú, alkotmányos és alapvető működőképességi kockázatot tartalmaz.
Tudjuk, hogy az európai értelemben vett egységes közszolgálati rendszer nem működik, ennek ellenére az egyre inkább egységesülő Európai Közigazgatási Tér-ben napjainkra kialakultak olyan közös alapelvek, amelyek közszolgálati alapértékként az egyes tagállamok közszolgálati rendszereit, illetve az arra vonatkozó szabályozást jellemzik.
Ezek körében közös értékként kiemelendő a stabilitás, a szakmaiság, a felelősség, a karrier, a lojalitás, valamint a részvétel és a védelem elve.
Ha a fentiek tükrében vizsgáljuk meg a Javaslatot, akkor felelősen kijelenthető, hogy a stabilitás meghatározó elve alapvetően sérül, mivel a magyar nemzeti közszolgálatban az új szabályok életbelépését követően két hónapos indoklás nélküli felmentéssel bárki, bármikor elmozdítható lesz. Ez a szabály – álláspontunk szerint – semmilyen tekintetben nem felel meg az európai követelményeknek és vélhetően nem állja ki a hazai alkotmányosság próbáját sem.
Ezen jelentős európai kockázat mellett meg kell említenünk a részvétel elvét, amely a fenti indítvány elfogadásával ugyancsak súlyos sérelmet szenvedhet. Rá kell mutatnunk arra is, hogy a jogállam kiépítése, valamint a közigazgatási modellváltás megvalósításának immár 20 éves időszaka alatt példa nélkül álló az, hogy a közigazgatási munkavállalók érdekeit képviselni hivatott szociális partnereket – semmilyen módon – nem kérdezték meg arról az átfogó, paradigmaváltással felérő változtatásról, amely több mint 60 ezer közigazgatási munkavállaló alapvető jogi helyzetét és státusát gyökeresen, az érintettek számára minden tekintetben hátrányosan érinti.
Külön kell szólnunk arról is, hogy Magyarországon ez a jelentős változás akkor történik, amikor az Európai Unió közigazgatásáért felelős miniszterek rendszeres találkozóin a négy horizontális közös érdekeltségű kérdés (jó szabályozás, elektronikus közigazgatás, közigazgatási innováció, hatékony közszolgálati humánmenedzsment) mellett az ötödik terület a szociális párbeszéd fejlesztésének kérdésköre. Ezeken az egyeztetéseken – immár évek óta – a magyar közigazgatási munkavállalókat képviselő szakszervezetek is meghatározóan részt vesznek. Ennek alapján állítjuk, hogy az európai fórumokon a Javaslatban tervezett intézkedéseknek éppen az ellenkezőjét van szerencsénk visszatérően megtapasztalni. Az előterjesztés ütközik a jogalkotásról szóló törvénnyel és a vonatkozó ILO egyezményekkel is. Kísérletet tettünk a törvényi szinten létrehozott érdekegyeztető fórum, a KÉT (Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács) összehívására, ez idáig eredménytelenül.
Érthetetlen számunkra az is, hogy a Javaslat miért kívánja hatályon kívül helyezni a szociális partnereket immár közel 20 éve megillető azon jogosultságot, amely szerint állásfoglalást alakíthatnak ki az illetményalap évi mértéke tekintetében.
Tisztelt Elnök Úr!
Kötelességünk arról is szólni, hogy jelentős szakmapolitikai kockázatot látunk abban, hogy a közigazgatás, a közszolgálati jogviszony átalakítása – sajnos ezúttal sem – nem egy szervesen és rendszerszerűen egymásra épülő program, hanem rögtönzések alapján, ötletszerűen történik. Mindezt alapozzuk azon előttünk járó, s fejlett közszolgálattal rendelkező európai államok több évtizedes tapasztalataira, amely államokban a személyi állomány helyzetét önkényesen soha nem ragadják ki az állami működés egységes rendszeréből. Az átalakításokat egy koherens folyamat keretében, a reformlépések tekintetében következetesen érvényesítik és betartják az állami funkciókat leképező feladat- és hatáskörök átfogó felülvizsgálatának, az ehhez szervesen illeszkedő szervezeti rendszer kialakításának, a működés racionalizálásának elengedhetetlen követelményét és sorrendjét. Amelyekhez csak ezt követően illeszthető a személyi állomány és annak helyzete, jogállása. Támogatjuk a fenti elveket megvalósító, szakszerű és rendszerelvű deregulációt.
Jelenleg a Munka Törvénykönyve kivételével valamennyi, a költségvetési szférában dolgozóra, köztisztviselőkre, közalkalmazottakra, hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra, bírákra, ügyészekre, igazságügyi alkalmazottakra irányadó törvény pontosan meghatározza azt, hogy milyen indokkal szüntetheti meg a munkaadó egyoldalúan a foglalkoztatási jogviszonyt. A Munka Törvénykönyve munkaviszony vonatkozásában konkrét felmentési indokokat nem ír elő, de az indokolási kötelezettség itt sem mellőzhető, s felhozott oknak a munkavégzéssel, a munkakör ellátásával kapcsolatosnak kell lennie.
Az előző kockázatokból fakad még egy további súlyos rizikófaktor is. A tervezett lépéssel a döntéshozó a hazai mintegy 650 ezer főből álló – a költségvetési szervek által foglalkoztatott – közszolgálati személyi állományból önkényesen kiragad egy személyi csoportot, és a több mint 60 ezer jelenleg közszolgálati jogviszonyban álló államigazgatási dolgozó jogállását indokolatlanul átalakítja. Ez az intézkedés nem számol azzal, hogy a köztisztviselők, a közalkalmazottak, a hivatásos állományúak a tervezett intézkedés által szembe kerülhetnek egymással.
A Javaslat elfogadásával olyan diszkriminatív helyzet jön létre, amely által alapvetően sérül – az egymással összemérhető, hasonló tevékenységet végző hivatásrendek közötti – szolidaritás, és az azt kifejező hasonló jogi szabályozás és elbánás követelménye.
Ennek megvalósulása pedig nyomban felveti a diszkrimináció tilalmának, valamint az azonos munkajogi helyzetben lévők közötti indokolatlan különbségtétel alkotmányos kockázatát.
Mindezzel azt kívánjuk a Tisztelt Döntéshozók irányába hangsúlyozni, hogy a közigazgatásra vonatkozó bármilyen, személyi állományt érintő változás csak a közszolgálati rendszer egésze tekintetében realizálható eredményesen, mivel ennek figyelembevétele nélkül a rendszerben olyan diszfunkciók jelentkeznek, amelyek alapvetően érintik és veszélyeztetik a közigazgatás működőképességét, valamint az évek óta súlyos erőfeszítésekkel megőrzött és egyre nehezebben fenntartható munkabékét.
Számunkra a javaslat legvitathatóbb, illetve elfogadhatatlan intézkedése az indítvány 8. §-a, amely a munkáltató számára minden korlát nélkül lehetővé tenné azt, hogy a kormánytisztviselői jogviszonyba kerülő (korábban közszolgálati jogviszonyban álló) munkavállalót indoklás nélkül, két hónapos felmentési idővel bármikor eltávolítsa a munkáltató az állam szolgálatából.
Álláspontunk szerint mindez alapvetően súlyosan sérti azokat a szerzett és jelenleg még garanciákkal övezett jogosultságokat, amelyek ezen munkavállalókat indokoltan megilletik.
A garanciák nem privilégiumok, hanem a többletkötelezettséghez kapcsolódó olyan ellentételezési elemek, amelyeket a védelem joga és alapelve jegyében valamennyi fejlett európai állam közszolgálata elismer és biztosít. Éppen emiatt szabályozzák az e körbe tartozó jogállást mindenütt a közjog keretein belül. Ennek indoka éppen az, hogy a magánjog szereplőit, munkavállalóit sehol nem terhelik (nem terhelhetik) olyan súlyos összeférhetetlenségi, együttalkalmazási, vagyonnyilatkozat-tételi, utasításnak való engedelmességi, biztonsági ellenőrzési kötelmek, mint például jelenleg az állam szolgálatában álló köztisztviselőket. A követelményeket a javaslat megtartja és ebből a szempontból közjogi irányt követ az új jogviszony szabályozása. Óriási ellenmondást jelent az, hogy az érintett személyi állomány minden garanciát elveszít és a magánjogi szabályozási kiszolgáltatottság többszörösével sújtják az érintetteket, azokat, akiket az előbbiekben említett többletkötelezettségek változatlanul terhelnek.
Ezt a fel nem oldható, meg nem érthető és általunk el nem fogadható változást tükrözi az is, hogy még a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyv (Mt.) rendkívüli felmondásra vonatkozó szabályai is sokkal kedvezőbbek és megfelelő garanciákkal övezettek ahhoz képest, mint amelyet, a javaslatban érintett indoklás nélküli, akármikor történő elmozdítás lehetősége előirányoz.
Közismert, hogy az Mt. idézett szabályait a munkáltató csak igen szigorú feltételek fennállása esetében alkalmazhatja, csakis olyan alkalommal, amikor a munkavállaló súlyosan, visszatérően megszegi kötelességeit. Viszont még ebben az esetben sem lehet eltekinteni attól, hogy a munkavállaló előadhassa ehhez kapcsolódó védekezését, és a munkavállaló elmozdítása esetén ahhoz a munkajog kellő végelbánást rendel.
A fenti elgondolás teljes következetlenségét még számos egyéb példával is lehetne bizonyítani. A javaslat teljes átgondolatlanságát jól tükrözi az is, hogy a tervezett jogviszonyban még az Mt-ben valamennyi munkavállaló számára egyébként biztosított un. felmondási tilalmat is megváltoztatnák. Eszerint a kormánytisztviselői jogviszonyban a keresőképtelen, súlyosan beteg, a GYES-en és GYED-en lévő munkavállalóval szemben is gyakorolni lehetne az indoklás nélküli felmentés munkáltatói jogosultságát. Ez az elképzelés teljesen érthetetlen, antiszociális és elfogadhatatlan.
Az indoklási rendszer teljes elhagyása a II. világháború előtti cselédek, béresek, summások kiszolgáltatottságát idézi fel, s alapvető, a jogállami alkotmányossági előírásokba ütköző koncepcionális változást jelentene a magyar foglalkoztatáspolitikában.
A Javaslat további súlyos fogyatékossága az is, hogy nem rendezi megfelelően a felmentés és – az egyébként a Ktv-ben található, de az új jogviszonyban is alkalmazni rendelt – a közszolgálati jogvita egymáshoz való viszonyát. Mindez azért rendkívül problematikus, mivel indoklási kötelezettség hiányában a munkavállaló hiába indít keresetet, azt az illetékes munkaügyi bíróság érdemben nem tudja majd vizsgálni, hiszen ehhez jogalapot csak az indoklás szolgáltathatna.
Tisztelt Elnök Úr!
A fenti kockázatokon kívül véleményünk szerint a Javaslat előidézhet majd egy olyan pragmatikai, a gyakorlati bevezetéshez kapcsolódó további problémahalmazt is, amely a hatályba léptetni tervezett rendelkezések gyakorlati végrehajtásához kapcsolódik. Nevezetesen arról van szó, hogy a változásban érintett több mint 60 ezer munkavállalót 60 napon (a vezetőket 30 napon) belül kell tájékoztatni az őket érintő változásokról. Mindennek nagyok a veszélyei, mivel jelen esetben nem csupán egyszerű tájékoztatásról lehet és van szó.
A Javaslat által érintett esetben mindenkit újra be kell sorolni, el kell készíteni az ehhez kapcsolódó munkáltatói közszolgálati intézkedést, s egyénenként meg kell állapítani a jogosultságokat.
Mindezek miatt egészen bizonyos az, hogy minderre a kitűzött 60 nap nem lehet és nem is lesz elégséges. Ebből fakadóan felelősséggel vélelmezhető, hogy a közszolgálat területén egy olyan helyzet alakul ki, amely miatt a közigazgatási szervek mint munkáltatók a mulasztásos törvénysértés állapotába fognak kerülni, amely megszámlálhatatlan közszolgálati jogvitát eredményez majd. (Az e körbe tartozó kockázatot azért sem szabad alábecsülni, mivel a korábbi években a Javaslatban szereplő átalakításnál jóval kisebb jelentőségű változás esetén is sokkal hosszabb határidőt biztosított arra a jogalkotó.) Mindezt tetézi a következő hetekben tervezett teljes kormányzati szervezeti átalakítás.
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelettel kérjük Önt, hogy – fenti indokainkat méltányosan mérlegelve – Házelnöki tekintélyét érvényesítve segítse elő az érintett munkavállalói kör érdekében – a munkabéke megőrzése szándékával –, hogy álláspontunkat a döntéshozók megismerhessék.
Kérjük, hogy az Országgyűlés mindaddig ne fogadja el ezt a törvényjavaslatot, amíg az általunk ismertetett európai dimenziójú és hazai alkotmányossági kockázatokról – a jelenleg hatályos törvények szerint létező – közszolgálati érdekegyeztető fórumok érdemben nem tárgyaltak.
Budapest, 2010. május 26.
Tisztelettel:
Dr. Agg Géza
Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) elnöke
Dr. Bárdos Judit
Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) főtitkára
Fehér József
Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkára
Dr. Kuti László
Értelmiségi Szakszervezeti
Tömörülés (ÉSZT) elnöke
Kónya Péter
Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke
Varga László
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke
]]>