ÉSZT, SZEF szakszervezeteinek levele az Országgyűlés elnökéhez
Dr. Schmitt Pál Elnök Úr
Magyar Köztársaság Országgyűlése
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
A közigazgatási munkabéke megőrzéséből fakadó felelősségünk alapján fordulunk Önhöz.
A T/45. irományszámú – a kormánytisztviselők jogállásáról szóló képviselői önálló indítványként benyújtott – törvényjavaslat (továbbiakban: Javaslat) számos európai dimenziójú, alkotmányos és alapvető működőképességi kockázatot tartalmaz.
Tudjuk, hogy az európai értelemben vett egységes közszolgálati rendszer nem működik, ennek ellenére az egyre inkább egységesülő Európai Közigazgatási Tér-ben napjainkra kialakultak olyan közös alapelvek, amelyek közszolgálati alapértékként az egyes tagállamok közszolgálati rendszereit, illetve az arra vonatkozó szabályozást jellemzik.
Ezek körében közös értékként kiemelendő a stabilitás, a szakmaiság, a felelősség, a karrier, a lojalitás, valamint a részvétel és a védelem elve.
Ha a fentiek tükrében vizsgáljuk meg a Javaslatot, akkor felelősen kijelenthető, hogy a stabilitás meghatározó elve alapvetően sérül, mivel a magyar nemzeti közszolgálatban az új szabályok életbelépését követően két hónapos indoklás nélküli felmentéssel bárki, bármikor elmozdítható lesz. Ez a szabály – álláspontunk szerint – semmilyen tekintetben nem felel meg az európai követelményeknek és vélhetően nem állja ki a hazai alkotmányosság próbáját sem.
Ezen jelentős európai kockázat mellett meg kell említenünk a részvétel elvét, amely a fenti indítvány elfogadásával ugyancsak súlyos sérelmet szenvedhet. Rá kell mutatnunk arra is, hogy a jogállam kiépítése, valamint a közigazgatási modellváltás megvalósításának immár 20 éves időszaka alatt példa nélkül álló az, hogy a közigazgatási munkavállalók érdekeit képviselni hivatott szociális partnereket – semmilyen módon – nem kérdezték meg arról az átfogó, paradigmaváltással felérő változtatásról, amely több mint 60 ezer közigazgatási munkavállaló alapvető jogi helyzetét és státusát gyökeresen, az érintettek számára minden tekintetben hátrányosan érinti.
Külön kell szólnunk arról is, hogy Magyarországon ez a jelentős változás akkor történik, amikor az Európai Unió közigazgatásáért felelős miniszterek rendszeres találkozóin a négy horizontális közös érdekeltségű kérdés (jó szabályozás, elektronikus közigazgatás, közigazgatási innováció, hatékony közszolgálati humánmenedzsment) mellett az ötödik terület a szociális párbeszéd fejlesztésének kérdésköre. Ezeken az egyeztetéseken – immár évek óta – a magyar közigazgatási munkavállalókat képviselő szakszervezetek is meghatározóan részt vesznek. Ennek alapján állítjuk, hogy az európai fórumokon a Javaslatban tervezett intézkedéseknek éppen az ellenkezőjét van szerencsénk visszatérően megtapasztalni. Az előterjesztés ütközik a jogalkotásról szóló törvénnyel és a vonatkozó ILO egyezményekkel is. Kísérletet tettünk a törvényi szinten létrehozott érdekegyeztető fórum, a KÉT (Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács) összehívására, ez idáig eredménytelenül.
Érthetetlen számunkra az is, hogy a Javaslat miért kívánja hatályon kívül helyezni a szociális partnereket immár közel 20 éve megillető azon jogosultságot, amely szerint állásfoglalást alakíthatnak ki az illetményalap évi mértéke tekintetében.
Tisztelt Elnök Úr!
Kötelességünk arról is szólni, hogy jelentős szakmapolitikai kockázatot látunk abban, hogy a közigazgatás, a közszolgálati jogviszony átalakítása – sajnos ezúttal sem – nem egy szervesen és rendszerszerűen egymásra épülő program, hanem rögtönzések alapján, ötletszerűen történik. Mindezt alapozzuk azon előttünk járó, s fejlett közszolgálattal rendelkező európai államok több évtizedes tapasztalataira, amely államokban a személyi állomány helyzetét önkényesen soha nem ragadják ki az állami működés egységes rendszeréből. Az átalakításokat egy koherens folyamat keretében, a reformlépések tekintetében következetesen érvényesítik és betartják az állami funkciókat leképező feladat- és hatáskörök átfogó felülvizsgálatának, az ehhez szervesen illeszkedő szervezeti rendszer kialakításának, a működés racionalizálásának elengedhetetlen követelményét és sorrendjét. Amelyekhez csak ezt követően illeszthető a személyi állomány és annak helyzete, jogállása. Támogatjuk a fenti elveket megvalósító, szakszerű és rendszerelvű deregulációt.
Jelenleg a Munka Törvénykönyve kivételével valamennyi, a költségvetési szférában dolgozóra, köztisztviselőkre, közalkalmazottakra, hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra, bírákra, ügyészekre, igazságügyi alkalmazottakra irányadó törvény pontosan meghatározza azt, hogy milyen indokkal szüntetheti meg a munkaadó egyoldalúan a foglalkoztatási jogviszonyt. A Munka Törvénykönyve munkaviszony vonatkozásában konkrét felmentési indokokat nem ír elő, de az indokolási kötelezettség itt sem mellőzhető, s felhozott oknak a munkavégzéssel, a munkakör ellátásával kapcsolatosnak kell lennie.
Az előző kockázatokból fakad még egy további súlyos rizikófaktor is. A tervezett lépéssel a döntéshozó a hazai mintegy 650 ezer főből álló – a költségvetési szervek által foglalkoztatott – közszolgálati személyi állományból önkényesen kiragad egy személyi csoportot, és a több mint 60 ezer jelenleg közszolgálati jogviszonyban álló államigazgatási dolgozó jogállását indokolatlanul átalakítja. Ez az intézkedés nem számol azzal, hogy a köztisztviselők, a közalkalmazottak, a hivatásos állományúak a tervezett intézkedés által szembe kerülhetnek egymással.
A Javaslat elfogadásával olyan diszkriminatív helyzet jön létre, amely által alapvetően sérül – az egymással összemérhető, hasonló tevékenységet végző hivatásrendek közötti – szolidaritás, és az azt kifejező hasonló jogi szabályozás és elbánás követelménye.
Ennek megvalósulása pedig nyomban felveti a diszkrimináció tilalmának, valamint az azonos munkajogi helyzetben lévők közötti indokolatlan különbségtétel alkotmányos kockázatát.
Mindezzel azt kívánjuk a Tisztelt Döntéshozók irányába hangsúlyozni, hogy a közigazgatásra vonatkozó bármilyen, személyi állományt érintő változás csak a közszolgálati rendszer egésze tekintetében realizálható eredményesen, mivel ennek figyelembevétele nélkül a rendszerben olyan diszfunkciók jelentkeznek, amelyek alapvetően érintik és veszélyeztetik a közigazgatás működőképességét, valamint az évek óta súlyos erőfeszítésekkel megőrzött és egyre nehezebben fenntartható munkabékét.
Számunkra a javaslat legvitathatóbb, illetve elfogadhatatlan intézkedése az indítvány 8. §-a, amely a munkáltató számára minden korlát nélkül lehetővé tenné azt, hogy a kormánytisztviselői jogviszonyba kerülő (korábban közszolgálati jogviszonyban álló) munkavállalót indoklás nélkül, két hónapos felmentési idővel bármikor eltávolítsa a munkáltató az állam szolgálatából.
Álláspontunk szerint mindez alapvetően súlyosan sérti azokat a szerzett és jelenleg még garanciákkal övezett jogosultságokat, amelyek ezen munkavállalókat indokoltan megilletik.
A garanciák nem privilégiumok, hanem a többletkötelezettséghez kapcsolódó olyan ellentételezési elemek, amelyeket a védelem joga és alapelve jegyében valamennyi fejlett európai állam közszolgálata elismer és biztosít. Éppen emiatt szabályozzák az e körbe tartozó jogállást mindenütt a közjog keretein belül. Ennek indoka éppen az, hogy a magánjog szereplőit, munkavállalóit sehol nem terhelik (nem terhelhetik) olyan súlyos összeférhetetlenségi, együttalkalmazási, vagyonnyilatkozat-tételi, utasításnak való engedelmességi, biztonsági ellenőrzési kötelmek, mint például jelenleg az állam szolgálatában álló köztisztviselőket. A követelményeket a javaslat megtartja és ebből a szempontból közjogi irányt követ az új jogviszony szabályozása. Óriási ellenmondást jelent az, hogy az érintett személyi állomány minden garanciát elveszít és a magánjogi szabályozási kiszolgáltatottság többszörösével sújtják az érintetteket, azokat, akiket az előbbiekben említett többletkötelezettségek változatlanul terhelnek.
Ezt a fel nem oldható, meg nem érthető és általunk el nem fogadható változást tükrözi az is, hogy még a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyv (Mt.) rendkívüli felmondásra vonatkozó szabályai is sokkal kedvezőbbek és megfelelő garanciákkal övezettek ahhoz képest, mint amelyet, a javaslatban érintett indoklás nélküli, akármikor történő elmozdítás lehetősége előirányoz.
Közismert, hogy az Mt. idézett szabályait a munkáltató csak igen szigorú feltételek fennállása esetében alkalmazhatja, csakis olyan alkalommal, amikor a munkavállaló súlyosan, visszatérően megszegi kötelességeit. Viszont még ebben az esetben sem lehet eltekinteni attól, hogy a munkavállaló előadhassa ehhez kapcsolódó védekezését, és a munkavállaló elmozdítása esetén ahhoz a munkajog kellő végelbánást rendel.
A fenti elgondolás teljes következetlenségét még számos egyéb példával is lehetne bizonyítani. A javaslat teljes átgondolatlanságát jól tükrözi az is, hogy a tervezett jogviszonyban még az Mt-ben valamennyi munkavállaló számára egyébként biztosított un. felmondási tilalmat is megváltoztatnák. Eszerint a kormánytisztviselői jogviszonyban a keresőképtelen, súlyosan beteg, a GYES-en és GYED-en lévő munkavállalóval szemben is gyakorolni lehetne az indoklás nélküli felmentés munkáltatói jogosultságát. Ez az elképzelés teljesen érthetetlen, antiszociális és elfogadhatatlan.
Az indoklási rendszer teljes elhagyása a II. világháború előtti cselédek, béresek, summások kiszolgáltatottságát idézi fel, s alapvető, a jogállami alkotmányossági előírásokba ütköző koncepcionális változást jelentene a magyar foglalkoztatáspolitikában.
A Javaslat további súlyos fogyatékossága az is, hogy nem rendezi megfelelően a felmentés és – az egyébként a Ktv-ben található, de az új jogviszonyban is alkalmazni rendelt – a közszolgálati jogvita egymáshoz való viszonyát. Mindez azért rendkívül problematikus, mivel indoklási kötelezettség hiányában a munkavállaló hiába indít keresetet, azt az illetékes munkaügyi bíróság érdemben nem tudja majd vizsgálni, hiszen ehhez jogalapot csak az indoklás szolgáltathatna.
Tisztelt Elnök Úr!
A fenti kockázatokon kívül véleményünk szerint a Javaslat előidézhet majd egy olyan pragmatikai, a gyakorlati bevezetéshez kapcsolódó további problémahalmazt is, amely a hatályba léptetni tervezett rendelkezések gyakorlati végrehajtásához kapcsolódik. Nevezetesen arról van szó, hogy a változásban érintett több mint 60 ezer munkavállalót 60 napon (a vezetőket 30 napon) belül kell tájékoztatni az őket érintő változásokról. Mindennek nagyok a veszélyei, mivel jelen esetben nem csupán egyszerű tájékoztatásról lehet és van szó.
A Javaslat által érintett esetben mindenkit újra be kell sorolni, el kell készíteni az ehhez kapcsolódó munkáltatói közszolgálati intézkedést, s egyénenként meg kell állapítani a jogosultságokat.
Mindezek miatt egészen bizonyos az, hogy minderre a kitűzött 60 nap nem lehet és nem is lesz elégséges. Ebből fakadóan felelősséggel vélelmezhető, hogy a közszolgálat területén egy olyan helyzet alakul ki, amely miatt a közigazgatási szervek mint munkáltatók a mulasztásos törvénysértés állapotába fognak kerülni, amely megszámlálhatatlan közszolgálati jogvitát eredményez majd. (Az e körbe tartozó kockázatot azért sem szabad alábecsülni, mivel a korábbi években a Javaslatban szereplő átalakításnál jóval kisebb jelentőségű változás esetén is sokkal hosszabb határidőt biztosított arra a jogalkotó.) Mindezt tetézi a következő hetekben tervezett teljes kormányzati szervezeti átalakítás.
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelettel kérjük Önt, hogy – fenti indokainkat méltányosan mérlegelve – Házelnöki tekintélyét érvényesítve segítse elő az érintett munkavállalói kör érdekében – a munkabéke megőrzése szándékával –, hogy álláspontunkat a döntéshozók megismerhessék.
Kérjük, hogy az Országgyűlés mindaddig ne fogadja el ezt a törvényjavaslatot, amíg az általunk ismertetett európai dimenziójú és hazai alkotmányossági kockázatokról – a jelenleg hatályos törvények szerint létező – közszolgálati érdekegyeztető fórumok érdemben nem tárgyaltak.
Budapest, 2010. május 26.
Tisztelettel:
Dr. Agg Géza
Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) elnöke
Dr. Bárdos Judit
Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) főtitkára
Fehér József
Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkára
Dr. Kuti László
Értelmiségi Szakszervezeti
Tömörülés (ÉSZT) elnöke
Kónya Péter
Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke
Varga László
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke
Posted by Bánk Gábor on 05/28 at 07:08 de.
Hírek •
Infó •
(0)
Comments •
Permalink
A 2010/2011 tanév rendje
22/2010. (V. 13.) OKM rendelet
a 2010/2011. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú mellékletének 12. és 17. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörömben eljárva – az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörében eljáró önkormányzati miniszter egyetértésével, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörében eljáró pénzügyminiszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontja szerinti feladatkörében eljáró szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) fenntartóra való tekintet nélkül
aa) az általános iskolákra,
ab) a szakiskolákra,
ac) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola),
ad) az alapfokú művészetoktatási intézményekre,
ae) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre [a továbbiakban az aa)–ae) pont alattiak együtt: iskola],
af) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium),
ag) a többcélú intézményekre [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény];
b) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal);
c) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre;
d) a pedagógusokra;
e) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre;
f) a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő).
2. A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év)
2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év keretei között kell megszervezni.
(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2010/2011. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2010. szeptember 1. (szerda) és utolsó tanítási napja 2011. június 15. (szerda). A tanítási napok száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvanhárom nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvankettő nap.
(3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap
a) középiskolákban és a szakiskolákban – a b)–c) pontban meghatározott kivétellel – 2011. április 29.,
b) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2011. május 27., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolában 2011. június 3.,
c) szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél, két és fél éves képzésben tanulók részére 2011. január 14.
(4) A tanítási év (szorgalmi idő) lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 52. § (16) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2011/2012. tanítási évben történő feldolgozásáról.
3. § (1) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját – a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.
(2) A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola első szakképzési évfolyamán február első hetében is megkezdhető. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg úgy, hogy a tanítási napok száma a 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfeleljen.
(3) A szorgalmi idő első féléve 2011. január 14-ig tart. Az iskolák 2011. január 21-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított öt munkanapon belül kell megküldeni.
(4) Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenhárom munkanapon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni – tájékoztatás céljából – az iskolaszéknek és a fenntartónak.
3. Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok
4. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.
5. § (1) Az őszi szünet 2010. november 2-től november 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 29. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 8. (hétfő).
(2) A téli szünet 2010. december 22-től 2011. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2010. december 21. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2011. január 3. (hétfő).
(3) A tavaszi szünet 2011. április 21-től április 26-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 27. (szerda).
(4) Az iskola az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a – közoktatásról szóló törvény 52. § (16) bekezdésben meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.
(5) A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)–(3) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, továbbá a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.
4. A vizsgák rendje
6. § (1) A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat az 1. mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.
(2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg.
(3) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 18/C–18/D. §-ban meghatározott, a körzetközponti jegyzők számára előírt feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerinti, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerinti illetékes körzetközponti jegyző látja el.
5. A felvételi eljárás és a beiratkozás
7. § A középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a 3. melléklet tartalmazza.
6. A tanulmányi versenyek
8. § (1) A 2. melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) hirdet meg az iskolák részére, továbbá amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat.
(2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat.
(3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre, továbbá diákolimpiára történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért.
(4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívásnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő megjelentetéséről 2010. október 29-ig gondoskodik, egyúttal intézkedik a felhívásnak az OKM honlapján való közzétételéről.
7. Országos mérés, értékelés, szakmai ellenőrzés elrendelése
9. § (1) A közoktatásról szóló törvény 99. § (4)–(5) bekezdése alapján a 2010/2011. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően.
(2) A közoktatásról szóló törvény 95. § (1) bekezdés p) pontja alapján a 2010/2011. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott kisebbség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatják.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott méréseket, értékeléseket a Hivatal szervezi meg az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2011. május 25-én. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2010. november 26-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon.
(4) A Hivatal 2012. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az OKM-nek. Az OKM az országos elemzést – tájékoztatás céljából – megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak és az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt 2012. május 31-ig a honlapján nyilvánosságra hozza.
(5) A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2010. október 15-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2010. október 31-ig – a Hivatal által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával – jelentik a Hivatal regionális igazgatóságainak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2010. december 10-ig kell elvégezniük.
(6) 2011. március 1. és május 31. között szakmai ellenőrzés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelv és népismeret oktatásának vizsgálatát a nemzetiségi nyelvoktató iskolákban. A szakmai ellenőrzést a Hivatal szervezi meg az Országos szakértői névjegyzéken szereplő szakértők bevonásával.
8. Az országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszint-határok
10. § A közoktatásról szóló törvény 99. § (7) bekezdése szerint meghatározott minimumot – képességszintet – a 4. melléklet tartalmazza.
9. Záró rendelkezések
11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet
a) 6. § (3) bekezdése és 15. § (2) bekezdése 2010. szeptember 2-án,
b) 15. § (3) bekezdése 2011. június 1-jén,
c) 15. § (4) bekezdése 2011. szeptember 1-jén
lép hatályba.
12. § (1) A 2009/2010. tanév rendjéről szóló 24/2009. (V. 25.) OKM rendelet (a továbbiakban: OKM rendelet) a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § A tanítási év (szorgalmi idő) lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 52. § (16) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2010/2011. tanítási évben történő feldolgozásáról.”
(2) Az OKM rendelet 4. § (4) bekezdésében a „közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény)” szövegrész helyébe a „közoktatásról szóló törvény” szövegrész lép.
(3) Az OKM rendelet 4. számú melléklet A) A körzetközponti jegyzők feladatai az írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjainak elosztásában alcím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A minősítéssel védett feladatlapokat tartalmazó csomagok és a csomagokat tartalmazó dobozok őrzése, nyilvántartása és átadása a körzetközponti jegyzőnél az egyes állami vizsgák megszervezése során keletkező „Korlátozott terjesztésű” minősítési szintű minősített adatra vonatkozó rendelkezések, továbbá jelen rendelet rendelkezései és az oktatási és kulturális miniszter vagy a Hivatal – a miniszter által írásban átruházott hatáskörben eljáró – vezetőjének külön rendelkezése szerint történik.”
13. § (1) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 8. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nevelési-oktatási intézmények – tevékenységükhöz kapcsolódóan – a 10. számú mellékletben meghatározott adatokat (különös közzétételi lista) közzéteszik. E bekezdés alkalmazásában közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. Ha a nevelési-oktatási intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, az adatokat a helyben szokásos módon teszi közzé.
(7) A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, illetve tanévenként felül kell vizsgálni.”
(2) A Rendelet 4. számú melléklet A tanügyi nyilvántartások vezetése alcím 11. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) Névváltozás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról – beleértve az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt is – bizonyítvány-másodlatot kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni vagy – ha tulajdonosa kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal, vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvénytelenítni kell és vissza kell adni a tulajdonosának.”
(3) A Rendelet 4. számú melléklet A tanügyi nyilvántartások vezetése alcím a következő 11. d) ponttal egészül ki:
„11. d) A bizonyítvány-másodlatnak – szöveghűen – tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték (a továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyítvány-másodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállító szerv hivatalos nevét, címét, a kiadás napját, valamint el kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének (vagy megbízottjának) aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával. Bizonyítvány-másodlat kiadása esetén
da) a törzslapon fel kell tüntetni – a kiadott másodlat iktatószámát és a kiadás napját, továbbá azt, ha az eredeti bizonyítványt megsemmisítették, illetve érvénytelenné nyilvánították,
db) amennyiben az eredeti érettségi bizonyítvány, szakképesítő bizonyítvány szerepel a Hivatal, illetőleg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által vezetett központi nyilvántartásban, az eredeti bizonyítvány megsemmisítéséről, érvénytelenné nyilvánításáról és a másodlat kiadásáról a központi nyilvántartás vezetőjét értesíteni kell.”
14. § (1) Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok támogatásáról szóló 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megítélt támogatást a finanszírozási adatok ismeretében a Kincstár a költségvetési törvény XX. fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport „Közoktatási humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás” előirányzat terhére a 2010. szeptember havi normatíva-kiutalással együtt folyósítja.”
(2) A miniszteri rendelet 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A támogatás folyósításáról a költségvetési törvény 5. számú melléklet 17. pont a) alpontja szerinti forrás terhére az első részlet esetében a szeptember havi nettó finanszírozás keretében, majd havonta egyenlő részletben az önkormányzati miniszter, a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó esetében a költségvetési törvény XX. fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport „Közoktatási humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás” előirányzat terhére, a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményfenntartó esetében a költségvetési törvény XX. fejezet, 11. cím, 2. alcím, 17. jogcímcsoport „Gyakorlóiskolák normatív támogatása” előirányzat terhére a miniszter utalványozása alapján a Kincstár intézkedik.”
15. § (1) Hatályát veszti a Rendelet 39/A. § (1)–(4) bekezdése és a 4. számú melléklet 11. c) pontjában „az a)–b) pontban meghatározottak szerint” szövegrész.
(2) Hatályát veszti az OKM rendelet 1–2. §-a, 3–7. §-a, 8. § (1)–(3) és (5)–(7) bekezdése, 9. §-a, 10. § (2)–(3) bekezdése és 1–5. számú melléklete.
(3) Hatályát veszti az OKM rendelet 8. § (4) bekezdése.
(4) Hatályát veszti az OKM rendelet.
16. § (1) 2011. szeptember 2-án hatályát veszti a 12–15. §.
(2) Ez a § az (1) bekezdésben meghatározott napot követő napon veszti hatályát.
1. melléklet a 22/2010. (V. 13.) OKM rendelethez
I. Érettségi vizsgaidőszakok, vizsganapok
1. A 2010. évi október–novemberi írásbeli érettségi vizsgák
A
B
C
Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga
Középszintű írásbeli érettségi vizsga
Időpont
1.
nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv
nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv
október 15., 8.00
2.
magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv
magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv
október 18., 8.00
3.
rajz és vizuális kultúra, szakmai előkészítő tárgyak
rajz és vizuális kultúra, szakmai előkészítő tárgyak
október 18., 14.00
4.
matematika
matematika
október 19., 8.00
5.
földrajz
földrajz
október 19., 14.00
6.
történelem
történelem
október 20., 8.00
7.
latin nyelv, héber nyelv
latin nyelv, héber nyelv
október 20., 14.00
8.
angol nyelv
angol nyelv
október 21., 8.00
9.
filozófia, nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáció
filozófia
október 21., 14.00
10.
informatika
informatika
október 22., 8.00
11.
orosz nyelv, egyéb nyelvek
orosz nyelv, egyéb nyelvek
október 22., 14.00
12.
német nyelv
német nyelv
október 25., 8.00
13.
mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma, hittan, bibliaismeret – Hit Gyülekezete
mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma
október 25., 14.00
14.
olasz nyelv
olasz nyelv
október 26., 8.00
15.
kémia, egyéb központi követelményekre épülő vizsgatárgyak
kémia, egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak
október 26., 14.00
16.
spanyol nyelv
spanyol nyelv
október 27., 8.00
17.
biológia; emberismeret és etika; ember- és társadalomismeret, etika; társadalomismeret
biológia
október 27., 14.00
18.
francia nyelv
francia nyelv
október 28., 8.00
19.
fizika, művészeti tárgyak, ének-zene
fizika, művészeti tárgyak, ének-zene
október 28., 14.00
2. A 2010. évi október–novemberi szóbeli érettségi vizsgák
A
B
C
Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga
Középszintű szóbeli érettségi vizsga
Időpont
1.
szóbeli vizsgák
–
november 10–15.
2.
–
szóbeli vizsgák
november 18–26.
3. A 2011. évi május–júniusi írásbeli érettségi vizsgák
A
B
C
Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga
Középszintű érettségi írásbeli vizsga
Időpont
1.
magyar nyelv és irodalom
magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv
május 2., 8.00
2.
matematika
matematika
május 3., 8.00
3.
történelem
történelem
május 4., 8.00
4.
angol nyelv
angol nyelv
május 5., 8.00
5.
német nyelv
német nyelv
május 6., 8.00
6.
nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv
nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv
május 9., 8.00
7.
informatika
–
május 10., 8.00
8.
latin nyelv
latin nyelv, héber nyelv
május 10., 14.00
9.
biológia
biológia
május 11., 8.00
10.
társadalomismeret
–
május 11., 14.00
11.
kémia
kémia
május 12., 8.00
12.
földrajz
földrajz
május 12., 14.00
13.
szakmai előkészítő tárgyak
szakmai előkészítő tárgyak
május 13., 8.00
14.
–
informatika
május 16., 8.00
15.
–
művészeti tárgyak, ének-zene
május 16., 14.00
16.
fizika
fizika
május 17., 8.00
17.
–
rajz és vizuális kultúra
május 17., 14.00
18.
francia nyelv
francia nyelv
május 18., 8.00
19.
–
filozófia
május 18., 14.00
20.
olasz nyelv
olasz nyelv
május 19., 8.00
21.
–
mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma
május 19., 14.00
22.
spanyol nyelv
spanyol nyelv
május 20., 8.00
23.
orosz nyelv, román nyelv, beás nyelv, lovári nyelv, horvát nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv
orosz nyelv, egyéb nyelvek
május 23., 8.00
24.
egyéb központi követelményekre épülő vizsgatárgyak
egyéb központi követelményekre épülő és egyedileg akkreditált vizsgatárgyak
május 23., 14.00
4. A 2011. évi május–júniusi szóbeli érettségi vizsgák
A
B
C
Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga
Középszintű szóbeli érettségi vizsga
Időpont
1.
szóbeli vizsgák
–
június 2–8.
2.
–
szóbeli vizsgák
június 14–28.
II. Szakmai vizsgaidőszakok, vizsganapok
1. A szakközépiskolákban, a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészét, valamint írásbeli, interaktív, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenységét – a 2–5. és a 7. pontban meghatározottak kivételével – az alábbi időben kell megszervezni:
a) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív, vizsgatevékenység: 2010. október 4–5–6–7–8. 8.00-tól
szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2010. október
b) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív, vizsgatevékenység: 2011. február 1–2–3–4. 8.00-tól
szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2011. február–március
c) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív, vizsgatevékenység: 2011. május 16–17–18–19–20. 8.00-tól
szóbeli és gyakorlati vizsgarész: 2011. június
szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2011. május–június
2. A Honvédelmi Minisztérium illetékességi körébe tartozó iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések szakmai vizsgáinak írásbeli vizsgaidőpontjai: 2011. január 19. és június 6.
3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium irányítása alá tartozó, iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgaidőpontjai:
a) írásbeli: 2010. szeptember 23. 10.00
szóbeli és gyakorlati: 2010. október 11–15.
b) írásbeli: 2011. január 5. 10.00
szóbeli és gyakorlati: 2011. január 17–21.
c) írásbeli: 2011. május 30.
szóbeli és gyakorlati: 2011. június 6–17.
4. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékességi körébe tartozó, iskolarendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések szakmai vizsgáinak írásbeli és szóbeli (gyakorlati) vizsgaidőpontjai:
a) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység: 2010. október 4–5. 14.00
szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2010. október 4–27.
b) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység: 2011. február 1–2. 8.00
szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2011. február 1–25.
c) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység: 2011. május 16–18. 8.00
szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2011. május 18– június 25.
5. A vizsgaidőszak meghatározásánál a felsőfokú szakképzés esetén figyelembe kell venni a felsőoktatási intézmények vizsgarendjét.
6. Az egyes OKJ szakképesítések írásbeli, vizsgarészének, az írásbeli és interaktív vizsgatevékenységeknek szakképe- sítésenként, illetve tantárgyanként meghatározott vizsgaidőpontját, valamint a tételek átvételének idejét és módját a szakképesítésekért felelős miniszter közleményben teszi közzé.
7. A szakközépiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli vizsgarésze, valamint írásbeli, interaktív vizsgatevékenysége 2011. május 27-én is megszervezhető (pótnap) abban az esetben, ha a vizsgázó szakmai vizsgát, valamint érettségi vizsgát is tesz, és az írásbeli vizsgák, továbbá az írásbeli vagy interaktív vizsgatevékenységek azonos napra eső időpontjai nem teszik lehetővé a mindkét vizsgán való részvételt. A vizsgaidőpontok egybeeséséről, a pótnap igénybevételének szükségességéről a szakközépiskola a vizsgabejelentés és tételigénylés megküldésével egyidejűleg értesíti a szak- képesítésért felelős minisztert és a szakmai vizsga írásbeli tételét biztosító intézményt.
2. melléklet a 22/2010. (V. 13.) OKM rendelethez
I. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett és finanszírozott tanulmányi versenyek
Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek
Magyar irodalom
Magyar nyelv
Matematika I. kategória
Matematika II. kategória
Matematika III. kategória
Történelem
Angol nyelv I. kategória
Angol nyelv II. kategória
Francia nyelv I. kategória
Francia nyelv II. kategória
Latin nyelv
Német nyelv I. kategória
Német nyelv II. kategória
Olasz nyelv I. kategória
Olasz nyelv II. kategória
Orosz nyelv
Spanyol nyelv I. kategória
Spanyol nyelv II. kategória
Biológia I. kategória
Biológia II. kategória
Filozófia
Fizika I. kategória
Fizika II. kategória
Földrajz
Informatika I. kategória
Informatika II. kategória
Kémia I. kategória
Kémia II. kategória
Mozgóképkultúra és médiaismeret
Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra
Dráma
Horvát nyelv és irodalom
Német nemzetiségi nyelv és irodalom
Román nyelv és irodalom
Szerb nyelv és irodalom
Szlovák nyelv és irodalom
Szlovén nemzetiségi nyelv
II. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott tanulmányi versenyek
Országos általános iskolai nemzetiségi tanulmányi versenyek a 7. és a 8. évfolyamos tanulók számára
Cigány népismeret
Horvát nyelv
Horvát népismeret
Görög nyelv
Görög népismeret
Német nemzetiségi nyelv
Nemzetiségi német népismeret
Román nyelv
Román népismeret
Szerb nyelv
Szerb népismeret
Szlovák nyelv
Szlovák népismeret
Szlovén nyelv
Szlovén népismeret
Országos Művészeti Tanulmányi Versenyek
Versenyek az alapfokú művészetoktatási intézmények tanulói részére
A
1.
IV. Országos Szaxofonverseny
2.
XIII. Országos Koncz János Hegedűverseny
3.
VII. Országos verseny a továbbképző évfolyamokra járó tanulók számára
4
XIII. Országos Ütőhangszeres Kamaraverseny
5.
X. Országos Kodály Zoltán Szolfézs- és Népdaléneklési verseny
6.
VI. Országos Népzenei Verseny
7.
VIII. Országos Fuvola-duó Verseny
8.
VII. Országos Ádám Jenő Dalverseny
9.
VII. Országos Zenekari Verseny
10.
IV. Országos Drámajáték – Színjátékverseny
11.
IV. Országos Klasszikus Balettverseny
12.
III. Országos Makett-, Papírtárgykészítő-, Fatárgykészítő-, Fémműves Verseny
13.
III. Országos Kézműves Verseny
14.
III. Országos Néptánc Verseny
Versenyek a művészeti szakközépiskolák és szakiskolák részére
A
1.
XIV. Országos Hegedűverseny
2.
VI. Országos Kamarazene Verseny
3.
V. Országos Zeneszerzés-verseny
4.
XI. Országos Kodály Zoltán Szolfézs, Párosének és Népdaléneklési Verseny
5.
IV. Országos Brácsa- és Nagybőgőverseny
6.
XI. Országos Starker János Gordonkaverseny
7.
IV. Országos Csembaló- és Blockflöteverseny
8.
XX. Országos Rajzverseny
9.
XIV. Országos Népművészeti Verseny
10.
XIV. Országos Mintázásverseny
III. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által anyagilag támogatott tanulmányi versenyek
Sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányi versenyei
Hallássérült tanulók XXV. országos Hanyvári Pál kommunikációs emlékversenye
Hallássérültek XXIX. Borbély Sándor országos tanulmányi versenye
A tanulásban akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák tanulóinak XXXVI. országos komplex tanulmányi versenye
XXVII. Koncz Dezső országos tanulmányi verseny az értelmileg akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák diákjai számára
Kazinczy-díj Alapítvány Péchy Blanka emlékére tanulmányi versenyei
“Szép Magyar Beszéd” verseny az 5–8. évfolyamos tanulók számára
“Szép Magyar Beszéd” verseny a középfokú intézményekben tanulók számára
“Édes anyanyelvünk” országos nyelvhasználati verseny
3. melléklet a 22/2010. (V. 13.) OKM rendelethez
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet
8. számú mellékletében meghatározott középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2010/2011. tanévben
A
B
Határidők
Feladatok
1.
2010. 09. 17.
Az OKM pályázatot hirdet a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjába, valamint a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjába történő jelentkezésről.
2.
2010. 09. 30.
Az OKM a minisztérium honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját.
3.
2010. 10. 15.
A középfokú iskolák az OKM által közzétett közleményben foglaltak szerint meghatározzák tanulmányi területeik belső kódjait és elektronikus formában (fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy papír alapú megerősítéssel) megküldik a Felvételi Központnak.
4.
2010. 10. 31.
A középfokú iskoláknak felvételi tájékoztatóban kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi eljárásuk rendjét, és a felvételi tájékoztatót közzé kell tenniük a közoktatás információs rendszerében. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok az írásbeli felvételi megrendezéséhez előírt fenntartói hozzájárulásokat megküldik a Hivatalnak.
Az általános iskola szóban tájékoztatja a nyolcadikos tanulókat a felvételi eljárás rendjéről.
5.
2010. 11. 19.
A Hivatal közzéteszi a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi írásbeli felvételit szervező gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamosok számára írásbeli felvételit szervező középfokú intézmények jegyzékét.
6.
2010. 12. 10.
A tanulók jelentkezése a központilag, egységes követelmények szerint szervezett írásbelikre közvetlenül a vizsgát szervező – a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára történő pályázat benyújtása esetén a pályázatban megjelölt – intézménybe.
7.
2010. 12. 10.
A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára történő pályázatok benyújtása.
8.
2010. 12. 15.
Az egységes írásbeli vizsgát szervező intézmények eddig az időpontig jelentik a Hivatalnak a hozzájuk az írásbeli vizsgákra jelentkezettek alapján a feladatlap-igényüket.
9.
2011. 01. 21.
Az általános felvételi eljárás kezdete.
10.
2011. 01. 21.
A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkezőkkel.
11.
2011. 01. 21., 14.00
Egységes írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban.
12.
2011. 01. 22., 10.00
Egységes írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamos általános tantervű képzésre és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára az érintett középfokú intézményekben.
13.
2011. 01. 27., 14.00
Pótló írásbeli felvételi vizsgák a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a kilencedik évfolyamos általános tantervű képzésre, valamint a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára azoknak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni.
14.
2011. 01. 28.
A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkező, a pótló írásbelin részt vett tanulókkal.
15.
2011. 01. 29., 10.00
Egységes írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik valamint a hetedik évfolyamos tehetséggondozó képzésre jelentkezők számára az érintett középiskolákban.
16.
2011. 01. 31.
A főjegyző megküldi az általános iskolának a kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét.
17.
2011. 02. 01.
Jelentkezés az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott iskolákba.
18.
2011. 02. 03., 14.00
Pótló írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik valamint a hetedik évfolyamos tehetséggondozó képzésre jelentkezők számára azoknak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni.
19.
2011. 02. 10.
Az egységes írásbelit szervező középfokú intézmények értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat.
20.
2011. 02. 10.
A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő intézmények a programra benyújtott pályázatok eredményéről – egymás egyidejű előzetes értesítésével és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Arany János Programirodájának bevonásával – értesítik az érdekelt szülőket, tanulókat és általános iskolákat.
21.
2011. 02. 18.
Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapok első példányát pedig a Felvételi Központnak. (A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is megküldheti a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Felvételi Központnak.)
22.
2011. 02. 21.–03. 11.
A szóbeli meghallgatások az általános felvételi eljárás keretében.
23.
2011. 03. 16.
A középfokú iskola eddig az időpontig nyilvánosságra hozza az ideiglenes felvételi jegyzéket.
24.
2011. 03. 17–18.
A tanulói adatlapok módosításának lehetősége az általános iskolában.
25.
2011. 03. 21.
Az általános iskola eddig az időpontig elzárva őrzi az eredeti, korábban beküldött tanulói adatlap második példányát. A módosító tanulói adatlapot ekkor kell megküldeni a Felvételi Központnak.
26.
2011. 03. 25.
A Felvételi Központ elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkezettek névsorát ABC sorrendben.
27.
2011. 04. 04.
A Felvételi Központ a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti az ideiglenes felvételi jegyzékben közzétett névsort.
28.
2011. 04. 07.
A középfokú iskola igazgatója a végleges felvételi jegyzéket (rangsor, felvehető létszám, a biztosan fel nem veendők listája) megküldi a Felvételi Központnak (elektronikus úton és írásban).
29.
2011. 04. 18.
A Felvételi Központ egyezteti az elektronikusan és levélben érkezett igazgatói döntéseket, kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak (egyeztetett felvételi jegyzék).
30.
2011. 04. 27.
A felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.
31.
2011. 05. 02–13.
Rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90%-ánál kevesebb tanulót vettek fel.
32.
2011. 05. 02.–08. 31.
A középfokú iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.
33.
2011. 05. 17.
A 2011. 05. 13-ig megtartott rendkívüli felvételi eljárást meghirdető iskola igazgatója dönt a felvételi kérelmekről.
34.
2011. 05. 27.
A benyújtott kérelmek alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás befejezése a fenntartónál.
35.
2011. 06. 15.
Ha a tanköteles tanulót nem vették fel középfokú iskolába, az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye (vagy tartózkodási helye) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.
36.
2011. 06. 27–29.
Beiratkozás a középfokú iskolákba az iskola igazgatója által meghatározott időben.
37.
2011. 08. 01–05.
Beiratkozás a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott szakképző iskolába.
38.
2011. 08. 08–26.
Beiratkozás az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által fenntartott rendészeti szakközépiskolákba.
39.
2011. 08. 23–24.
A tanköteles tanulók beíratása a kötelező felvételt biztosító iskolába (az iskola által meghatározott időben).
40.
2011. 09. 01.
A tanköteles tanulók beíratásának elmulasztásáról a kötelező felvételt biztosító iskola értesíti az illetékes jegyzőt.
4. melléklet a 22/2010. (V. 13.) OKM rendelethez
A 2008/2009. tanévben lefolytatott országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszint-határok
A tanulók képességszintjeinek határai a standard képességpontok skáláján
(A képességszintek határértékeire eső képességpont esetén a tanuló teljesítményét a magasabb képességszintbe kell sorolni.)
6. évfolyam, matematika
– 1. alatti szint: 397,5-ig
– 1. szint: 397,5–486,5
– 2. szint: 486,5–575,5
– 3. szint: 575,5–664,5
– 4. szint: 664,5-től.
6. évfolyam, szövegértés
– 1. alatti szint: 336-ig
– 1. szint: 336–426
– 2. szint: 426–516
– 3. szint: 516–606
– 4. szint: 606-tól.
8. évfolyam, matematika
– 1. alatti szint: 389-ig
– 1. szint: 389–471
– 2. szint: 471–553
– 3. szint: 553–635
– 4. szint: 635-től.
8. évfolyam, szövegértés
– 1. alatti szint: 340-ig
– 1. szint: 340–435
– 2. szint: 435–530
– 3. szint: 530–625
– 4. szint: 625-től.
10. évfolyam, matematika
– 1. alatti szint: 357,5-ig
– 1. szint: 357,5–452,5
– 2. szint: 452,5–547,5
– 3. szint: 547,5–642,5
– 4. szint: 642,5-től.
10. évfolyam, szövegértés
– 1. alatti szint: 345-ig
– 1. szint: 345–445
– 2. szint: 445–545
– 3. szint: 545–645
– 4. szint: 645-től.
Posted by Bánk Gábor on 05/21 at 07:04 de.
Hírek •
Jogszabályi •
(28)
Comments •
Permalink
