Közlemény

A SZEF-ÉSZT Unió elutasítja a közszolgálati illetménytáblák megszüntetésének kormányzati szándékát

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF)
és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
nyilatkozata

A SZEF-ÉSZT Unió aggasztónak tartja, hogy a kormány tevékenységének mai gyakorlata teljesen háttérbe szorítja az érdekegyeztetés törvényes intézményrendszerét. Érdekegyeztető tárgyalások helyett legfeljebb tájékoztatás van, egyes ügyekben még az sem, csak híresztelések. Az érdekképviseletek álláspontját a kormány rendre figyelmen kívül hagyja.
Ez az elfogadhatatlan kormányzati magatartás nyilvánul meg a közszolgálati illetménytáblák megszüntetésének kormányzati szándékában is. Határozottan elutasítjuk, hogy az érdekegyeztető tárgyalások helyett különböző kiszivárogtatott sajtóhírekből értesüljenek erről a közszolgálatban foglalkoztatottak és az érdekeiket képviselő szakszervezetek.
Nem tudjuk elfogadni, hogy a több évtizedes szakszervezeti harc eredményeként született, érvényes megállapodásokon nyugvó, kiszámítható és objektív előmeneteli illetményrendszert félredobva visszatérjünk az ötvenes-hatvanas évek szubjektív, osztogató bérezési rendszeréhez.
Nem tartjuk elfogadhatónak azokat az érveket, amelyekkel az illetménytáblák megszüntetésének szándékát kívánják indokolni. Nem igaz, hogy a jelenlegi illetményrendszer az egyenlősdit szolgálja, és nem ad lehetőséget az egyéni teljesítmények elismerésére. Nem igaz, hogy nem lehet különbséget tenni az azonos kondícióval rendelkezők között a többet teljesítők javára. Az illetménytábla csak bérminimumokat határoz meg, tehát lehet többet adni. A törvény biztosítja a soron kívüli előreléptetést az illetményskálán, és lehetőség van címek és az ezzel járó címpótlékok adományozására, a rendkívüli, vagy kiemelkedő munka jutalmazására is. Mindez azonban csak úgy lehetséges, ha elegendő pénz van a rendszerben. Nem tudjuk elfogadni azt a szándékot, amely a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása helyett úgy kívánja a kiemelkedő teljesítményt nyújtók illetményét emelni, hogy másoktól elveszi azt az összeget.
Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a jelenlegi illetménytáblák nem tökéletesek. Van rajtuk mit javítani, és erre készek is vagyunk. Ezért javasoljuk a kormánynak, hogy a különböző megszüntetési, befagyasztási szándékok helyett az érdekegyeztetés keretében dolgozzuk ki az illetménytáblák — a mai követelményeknek megfelelő, objektív alapokon nyugvó — módosítását. Olyan megoldást találva, amely egyaránt megfelel a munkáltatói és a munkavállalói érdekeknek.
Szükségesnek tartjuk, hogy a kormány garantálja az érdekegyeztetés eredményeként, a kölcsönös egyetértésen kialakuló új illetményrendszer pénzügyi fedezetét, és adjon hosszú távú garanciát a szükséges előmenetelre is.

Budapest, 2006. augusztus 22.

Dr. Szabó Endre elnök dr. Vígh László társelnök
SZEF-ÉSZT Unió

Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 2007-2013

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (a továbbiakban Stratégiai Terv vagy Stratégia) a Tanács 1698/2005/EK rendelet II. cím II. fejezet alapján elkészítendő, a 2007-2013 évekre vonatkozó - a rendelet 15 (2) cikke szerinti egységes - magyar vidékfejlesztési program stratégiai kereteit tartalmazza. A Stratégiai Terv a Tanács a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló 2006/144/EK határozatával összhangban készült.

Kiindulópontok
Hazánknak 2007-2013 között mintegy 5 Milliárd euró fejlesztési forrást van lehetősége az agrárium, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére költeni. Ezzel lehetővé válik, hogy a megkezdett szerkezetváltás folytatódjon, valamint, hogy a vidéki térségek leszakadása lelassuljon és megkezdődjön a társadalmi-gazdasági felzárkózás. A Stratégia a lisszaboni célkituzésekkel és a Göteborgban megfogalmazott elvekkel összhangban kívánja megteremteni a mezogazdaság fejlesztéséhez, a vidék környezeti értékeinek megorzéséhez, a vidéki térségek gazdaságának megerosödéséhez és a vidéki társadalom kohéziójához szükséges fejlesztési kereteket.
A dokumentum célja
Az elmúlt időszak nemzeti forrásból finanszírozott, valamint uniós társfinanszírozással megvalósuló agrár-vidékfejlesztési programjainak tapasztalatain alapulva a Stratégia célja, hogy - összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és a vonatkozó közösségi és hazai fejlesztési dokumentumokkal - kijelölje az agrár-vidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit, és meghatározza a célok elérésének módját, eszközeit.
A Stratégia keretei
Az Európai Unió által meghatározott keretek:

  *
    A Tanács 1290/2005/EK rendelete;
  *
    A Tanács 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról;
  *
    A Lisszaboni Stratégia és a Göteborgban megfogalmazott fenntarthatósági elvek.

A hazai fejlesztéspolitikai dokumentumok által kijelölt keretek:

  *
    Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, mely hazánk fejlesztéspolitikájának céljait és azok elérésének eszközeit fogalmazza meg;
  *
    Országos Területfejlesztési Koncepció, mely kijelöli az ország területfejlesztési politikájának céljait, elveit és prioritásrendszerét;
  *
    Nemzeti Akcióprogram (2005-2008), mely a Lisszaboni Stratégiában meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges lépéseket határozza meg;
  *
    Nemzeti Környezetvédelmi Program.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv kidolgozásának menete és társadalmi egyeztetése
A Stratégia kidolgozása - kutatóintézetek, háttérintézmények munkájának segítségével - 2005 októberében kezdődött a vonatkozó uniós jogszabály elfogadását követően. A Stratégia első verziója 2005 decemberében készült el.
A társadalmi egyeztetés 2005. december 19-én a “Felzárkózó vidék” (Agrár-szerkezetváltás) tematikus munkacsoport-ülésen kezdődött meg. Ezt követően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyezteto Tanács (FÖVÉT) december 21-i ülésén tárgyalta meg a Stratégiát.
2006 januárjában került az Európai Bizottság részére kiküldésre a Stratégia elso verziója véleményezésre. Az Európai Bizottsággal a munkakapcsolat azóta is folyamatos.
2006 tavaszán széles köru, kérdoíves módszerrel elvégzett felmérés lebonyolítására került sor a falugazdász-hálózat és a kistérségi vidékfejlesztési menedzserek bevonásával. A kérdőívek tapasztalatait a Stratégia tervezése során felhasználtuk.
2006 áprilisában tematikus munkacsoportok tárgyalták meg a Stratégia egyes fejlesztési irányait és fogalmazták meg gondolataikat, véleményüket, melyek a Stratégia második verziójába beépültek.
(...)
Csatolt dokumentumok:
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv teljes szövege (PDF)
Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Társadalmi Egyeztetésének tervezett megyei eseményei