Az új OKJ tervezett bevezetése az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés
Az 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben jelent meg az új szerkezetű OKJ, 2006. április 1-jén lépett hatályba. Az ehhez illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények közül eddig 15 jelent meg. (14 SZMM-es a 2/2006. SZMM rendeletben és módosításában, egy pedig - Postai ügyintéző - GKM rendeletben.)
Az új OKJ-hoz illeszkedő további szakmai és vizsgakövetelmények (szvk-k) még nem jelentek meg, így 2007. szeptember 1-jétől nem tervezzük kötelezően bevezetni a szakképzési évfolyamokon (kivéve a tavaly megjelent 14 szakképesítésre vonatkozóan) az új OKJ szerinti szakképesítéseket iskolai rendszerű szakképzésben. Az új OKJ (amelynek módosítása rövidesen megjelenik) szerinti szakmai és vizsgakövetelmények kiadása 2007 áprilisától várható.
Az iskolai rendszerű szakképzéshez a központi programok is kidolgozásra kerültek, az szvk-k megjelenését követően ezek jóváhagyása is meg fog történni.
Iskolai rendszerű szakképzés tekintetében tehát a 14 szakképesítést, és a 2/2006. SZMM rendeletben hatálytalanított szvk-kat kivéve 2007. szeptember 1-jétől az OKJ-ról szóló 37/2003. OM rendelet szerinti szakképesítések indíthatók a szakképzési évfolyamokon.
A szakképzési évfolyamra az új OKJ szerinti szakképesítésre tanulót akkor lehet felvenni, átvenni, illetve a szakképzési évfolyamon az új OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére történő felkészítésben akkor folytathatja tanulmányait a tanuló, ha
- a szakképesítéshez illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények és központi programok az első szakképzési évfolyam megkezdését megelőzően hatályba léptek, továbbá
- az új OKJ szerinti szakképesítés - a fenntartó jóváhagyásával - az iskola pedagógiai programjának részét képező szakmai programba beépítésre került.
A 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti szakképesítésre való felkészítés addig az időpontig - legkésőbb 2008. december 31-ig - indítható, amíg a szakképesítés e rendelethez illeszkedő szakmai és vizsgakövetelményei hatályosak.
A szakképzési évfolyamokon az új OKJ szerinti szakképesítések tehát akkor indíthatók a 2007/2008. tanévben, ha azok szakmai és vizsgakövetelményei és központi programjai még a 2007/2008. tanév megkezdése előtt megjelennek és hatályba lépnek, továbbá a tanuló felvételére vonatkozó fenti feltételeket a szakképzőAz 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben jelent meg az új szerkezetű OKJ, 2006. április 1-jén lépett hatályba. Az ehhez illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények közül eddig 15 jelent meg. (14 SZMM-es a 2/2006. SZMM rendeletben és módosításában, egy pedig - Postai ügyintéző - GKM rendeletben.)
Az új OKJ-hoz illeszkedő további szakmai és vizsgakövetelmények (szvk-k) még nem jelentek meg, így 2007. szeptember 1-jétől nem tervezzük kötelezően bevezetni a szakképzési évfolyamokon (kivéve a tavaly megjelent 14 szakképesítésre vonatkozóan) az új OKJ szerinti szakképesítéseket iskolai rendszerű szakképzésben. Az új OKJ (amelynek módosítása rövidesen megjelenik) szerinti szakmai és vizsgakövetelmények kiadása 2007 áprilisától várható.
Az iskolai rendszerű szakképzéshez a központi programok is kidolgozásra kerültek, az szvk-k megjelenését követően ezek jóváhagyása is meg fog történni.
Iskolai rendszerű szakképzés tekintetében tehát a 14 szakképesítést, és a 2/2006. SZMM rendeletben hatálytalanított szvk-kat kivéve 2007. szeptember 1-jétől az OKJ-ról szóló 37/2003. OM rendelet szerinti szakképesítések indíthatók a szakképzési évfolyamokon.
A szakképzési évfolyamra az új OKJ szerinti szakképesítésre tanulót akkor lehet felvenni, átvenni, illetve a szakképzési évfolyamon az új OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére történő felkészítésben akkor folytathatja tanulmányait a tanuló, ha
- a szakképesítéshez illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények és központi programok az első szakképzési évfolyam megkezdését megelőzően hatályba léptek, továbbá
- az új OKJ szerinti szakképesítés - a fenntartó jóváhagyásával - az iskola pedagógiai programjának részét képező szakmai programba beépítésre került.
A 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti szakképesítésre való felkészítés addig az időpontig - legkésőbb 2008. december 31-ig - indítható, amíg a szakképesítés e rendelethez illeszkedő szakmai és vizsgakövetelményei hatályosak.
A szakképzési évfolyamokon az új OKJ szerinti szakképesítések tehát akkor indíthatók a 2007/2008. tanévben, ha azok szakmai és vizsgakövetelményei és központi programjai még a 2007/2008. tanév megkezdése előtt megjelennek és hatályba lépnek, továbbá a tanuló felvételére vonatkozó fenti feltételeket a szakképző iskola biztosítja.
Iskolarendszeren kívüli szakképzésben 2007. január 1-je óta az új OKJ szerint kell indítani a szakképzést a 14 megjelent szvk alapján. (2006. december 20. óta indítható az Érdekérvényesítő (lobbi) szakreferens is.) A többi (az OKJ-ról szóló 37/2003. OM rendelet szerinti) szakképesítés - kivéve a 2/2006. SZMM rendeletben hatálytalanított szvk-kat - legkésőbb 2008. december 31-ig, azok szvk-inak hatályon kívül helyezéséig indítható. Várhatóan - azon szakképesítések esetében, amelyekért az SZMM a felelős - 2007. október 1-jével helyezzük hatályon kívül a régi OKJ szerinti szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit.
Jelenleg még nincs lehetőség az új OKJ szerinti vizsgák lebonyolítására, mert nem jelent meg és nem lépett hatályba az új szerkezetű OKJ-nak megfelelő vizsgaszabályzat, amely szerint nem írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészek lesznek, hanem követelménymodulok szerinti vizsgarészek, illetve azoknak vizsgatevékenységei: írásbeli, interaktív, gyakorlati és szóbeli. Az új vizsgaszabályzatnak megfelelően várhatóan 2007. április 1-jétol folyhat a vizsgáztatás és terveink szerint egy vizsganapra többféle vizsgarész és vizsgatevékenység szervezhető.
A régi OKJ szerinti képzéseknél a vizsgáztatás továbbra is a hatályos vizsgaszabályzat szerint történhet. Nem szervezhető egy napra több vizsgarész, ha ezt a hatályos szvk külön nem tartalmazza. A régi OKJ szerinti képzéseknél és azok vizsgáinál továbbra is hatályban marad a jelenlegi vizsgaszabályzat. iskola biztosítja.
Iskolarendszeren kívüli szakképzésben 2007. január 1-je óta az új OKJ szerint kell indítani a szakképzést a 14 megjelent szvk alapján. (2006. december 20. óta indítható az Érdekérvényesítő (lobbi) szakreferens is.) A többi (az OKJ-ról szóló 37/2003. OM rendelet szerinti) szakképesítés - kivéve a 2/2006. SZMM rendeletben hatálytalanított szvk-kat - legkésőbb 2008. december 31-ig, azok szvk-inak hatályon kívül helyezéséig indítható. Várhatóan - azon szakképesítések esetében, amelyekért az SZMM a felelős - 2007. október 1-jével helyezzük hatályon kívül a régi OKJ szerinti szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit.
Jelenleg még nincs lehetőség az új OKJ szerinti vizsgák lebonyolítására, mert nem jelent meg és nem lépett hatályba az új szerkezetű OKJ-nak megfelelő vizsgaszabályzat, amely szerint nem írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészek lesznek, hanem követelménymodulok szerinti vizsgarészek, illetve azoknak vizsgatevékenységei: írásbeli, interaktív, gyakorlati és szóbeli. Az új vizsgaszabályzatnak megfelelően várhatóan 2007. április 1-jétől folyhat a vizsgáztatás és terveink szerint egy vizsganapra többféle vizsgarész és vizsgatevékenység szervezhető.
A régi OKJ szerinti képzéseknél a vizsgáztatás továbbra is a hatályos vizsgaszabályzat szerint történhet. Nem szervezhető egy napra több vizsgarész, ha ezt a hatályos szvk külön nem tartalmazza. A régi OKJ szerinti képzéseknél és azok vizsgáinál továbbra is hatályban marad a jelenlegi vizsgaszabályzat.
Posted by Admin on 10/04 at 08:27 de.
Hírek •
Infó •
(0)
Comments •
Permalink
A szakképzés és felnőttképzés területén történt változások - 2007
1. A kormányzati struktúra átalakításából következő változások
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény a szakképzés irányítását a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) feladatkörébe sorolta. Ebből adódóan indokolttá vált, hogy az eddig különálló szakképzési és felnőttképzési támogatási, tanácsadó testületi és háttérintézményi rendszer felülvizsgálatra, és - a hatékonyabb forrás-felhasználás és intézményi működtetés biztosítása érdekében - racionalizálásra kerüljön.
Az oktatási és kulturális miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter között létrejött megállapodás (a továbbiakban: miniszteri megállapodás) alapján az iskolai rendszerű szakoktatáshoz és szakképzéshez kapcsolódó egyes feladatok a két tárca között megosztásra kerültek.
2006. évi CXIV. törvény az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról:
- Szakoktatásért, iskolai rendszerű szakképzés szabályozásáért az OKM a felelős, a rendeleteket SZMM egyetértésével adja ki.
- Szakképzés tartalmi irányításáért SZMM a felelős, a rendeleteket az iskolai rendszerű szakképzés tekintetében az OKM egyetértésével adja ki.
- OSZT-OFKT összevonása: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács
- NSZI-NFI-OMAI-NCSSZI képzési központja (Salgótarján) összevonása: jogutód a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2007. január 1-jétől. [292/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet]
- A Munkaerő piaci Alap foglalkoztatási alaprésze iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretének és a képzési alaprésznek az összevonása
A szakképzés, illetve a felnőttképzés támogatására a Munkaerő piaci Alap (MPA) terhére biztosított források (a képzési alaprész és a felnőttképzési célú keret) összevonását a szakképzésnek az SZMM-hez történő átkerülése, és a források hatékonyabb felhasználásának biztosítása indokolja. Az összevont forráson belül azonban szükséges volt a szakképzési és a felnőttképzési támogatási célok szétválasztása és a vonatkozó jogszabályokban ezt figyelembe vevő szabályozás kialakítása.
A fentiek mellett az OKM számára - a vonatkozó külön miniszteri megállapodás alapján - az iskolai rendszerű képzésben a szakmai előkészítésre, valamint a párhuzamos oktatásban folyó művészeti szakképesítések oktatásához forrást volt szükséges biztosítani az MPA terhére.
- Felnőttképzési Akkreditáló Testület átalakítása
A kormányzati szervezetrendszerben bekövetkezett változások, és a minisztériumok összevonása miatt indokolt volt a FAT átalakítása, költséghatékonyság szempontjából létszámának csökkentése - 15 főre - oly módon, hogy a szaktárcák helyett a gazdaság szereplőinek (munkaadók, munkavállalók) bevonása erősödjön, a Testület szakmai függetlensége növekedjen. A 2002. óta működő akkreditációs rendszer tapasztalatai alapján indokolt volt a tagok felkérésének két évről három évre történő módosítása is a stabil működés érdekében.
A FAT a miniszter, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzési szakmai szervezetek képviselőiből, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül felkért személyekből áll.
2. A szakmaszerkezet változása
a) Érdekegyeztetési rendszer változása
Az OKJ bizottságok 2002-tol vettek részt az Országos Képzési Jegyzékhez kapcsolódó szakmacsoportokon belüli szakmai fejlesztésekben. Az új szerkezetű moduláris Országos Képzési Jegyzék kialakításakor e bizottságok tagjai is meghívást kaptak és bekapcsolódtak a szakmai előkészítő munkálatokba.
A szakképesítések moduláris rendszerének kialakítása ugyanakkor újszerű, szakmacsoportokon átnyúló, akár több szakmacsoportot is érintő feladatokkal járt, amelyeknek koordinálását, felügyeletét az ún. intézményesített érdekegyeztetési rendszer (NFT HEFOP 3.2.1. intézkedés) keretében kialakított harminctagú Tanácsadó Testület látja el. E havonta ülésező testület megfelelő és eredményes egyeztetési teret biztosított a szakképesítésekért felelős minisztériumok, a gazdasági kamarák, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek, a szakképző intézmények fenntartói, és képviselői számára. Tekintettel arra, hogy az új struktúrájú OKJ-hez kapcsolódó további feladatok - a már kialakult és sok esetben több szakmacsoportot is érintő modulok révén - sem elsősorban a szakmacsoportokon belüli tevékenységekhez kötődnek, így a továbbiakban az OKJ bizottságok funkcióját ennek a 30 tagú tanácsadó testületnek a mintájára létrehozott új bizottság veszi át a jövőben.
A testület összetételét a HEFOP program lezárását követően módosítani kívánjuk oly módon, hogy a testület munkájában az SZMM és az OKM képviselője mellett a gazdasági és szakmai kamarák, az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselői vegyenek részt, annak érdekében, hogy a szakképzés területén jobban érvényesüljön a gazdasági szereplők és a szociális partnerek szerepe.
Az Szt. 4. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lépett:
A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
b) létrehozza és működteti - az oktatásért felelős miniszterrel együtt, és az országos gazdasági kamarák és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselőinek részvételével - a szakképzési szerkezet folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló bizottságot. A bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, és javaslatot tehet az OKJ módosítására
b) Szakmastruktúra átalakításából adódó változások
Az új moduláris Országos Képzési Jegyzék (OKJ), OM rendelettel 2006. április 1-jével lépett hatályba és meghatározta azt is, hogy meddig (2008. december 31-ig) indítható a régi követelmények alapján szakképzés, illetve mikor indíthatók az új szakképesítések iskolai rendszerű szakképzésben és mikor felnőttképzésben.
Az új szerkezetű OKJ-nek megfelelően átalakítjuk a szakmai vizsgáztatás rendszerét, a vizsgaszabályzatot is, várhatóan 2007. tavaszán lép hatályba a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló új rendelet, amely lehetővé teszi a moduláris rendszerű OKJ szakképesítések esetében a megváltoztatott vizsgáztatási rendszer szerint a szakmai vizsgák megszervezését. A régi OKJ szerint a vizsgáztatás továbbra is a hatályos vizsgaszabályzatnak megfelelően történik.
Az új OKJ szvk-inak kiadása folyamatban van a 2006 júliusában hatályba lépett rendeletben meghatározott formai követelményeknek megfelelően. Első lépésként annak a 13 SZMM-es szakképesítésnek (+1 GKM postai ügyintéző) a szakmai és vizsgakövetelménye jelent meg, továbbá került jóváhagyásra a központi programja is, amelyeket a TISZK-ek a 2006/2007. tanévtől indítottak.
A létrehozott 16 TISZK-ben folynak a csúcstechnológiával felszerelt központi képzőhelyek beruházásai és várhatóan 2007 szeptemberétől mindegyikben indulhat a 6-8 intézmény tanulóinak az összehangolt, újfajta együttműködést és csúcstechnológiát igénylő gyakorlati képzése.
Iskolarendszeren kívüli képzésben 2007. január 1-jével az eddig megjelent 15 új szvk alapján kellett indítani a szakképzéseket. Az új OKJ szerinti további szvk-k kiadását előkészítettük, iskolarendszeren kívüli képzésben várhatóan 2007. október 1-jétol kell azoknak megfelelően indítani a képzéseket. Iskolai rendszerű képzésben csak a következő (2008/2009.) tanévtől indulhatnak az új szakképesítések (kivéve azt a 14-et, amelynek központi programja 2006 augusztusában hatályba lépett) szerinti képzések.
c) Változások az iskolai rendszerű szakképzésben
Rész-szakképesítésre nem lehet tanulót felvenni (speciális szakiskola kivételével): A szakiskolában és a szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. A speciális szakiskolában rész-szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat.
A közoktatási feladatot ellátó szakképző intézmény intézményi akkreditációsegyszerűsített eljárást folytat le. (A 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 294/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet megjelent az akkreditációról, továbbá a 4/2007. (II. 12.) SZMM rendelet Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet módosításáról,) Ezzel az iskolák felnőttképzésre történő akkreditálása rövidebb időt vehet igénybe és egyszerűbbé válik. kérelme esetén a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT)
d) Változások a felnőttképzésben
- A felnőttképzési normatív támogatás rendszerének átalakítása
A felnőttképzési normatív támogatásra vonatkozóan a rendszer 2003. évi bevezetése óta rendkívül magas a túligénylés. Tekintettel arra, hogy nem növekedett a költségvetési forrás, az intézmények által benyújtott támogatási igényeket nem lehet kielégíteni, ezért szükségessé vált lényegesen szűkíteni a támogatási célcsoportot.
A törvénymódosítás szerint kizárólag a munkaerőpiacon leghátrányosabb helyzetben lévő fogyatékkal élő felnőttek számára biztosítunk képzési forrást.
- A felnőttképzési intézmények és programok akkreditációs rendszerével kapcsolatos módosítások
Az Fktv. eddig nem fogalmazta meg az intézményi akkreditáció célját, a képzéseket igénybe vevők számára nem volt teljesen egyértelmű, hogy az akkreditáció a magasabb minőségi szintet kell hogy garantálja. A képző intézmények pedig sokszor csak az akkreditáció megszerzéséig foglalkoztak annak követelményeivel. Fontos volt rámutatni az akkreditált intézményekkel szembeni magasabb állami elvárásokra is.
A törvényben előírásra került továbbá, hogy az állami és uniós források terhére - kivéve a belső képzések támogatását - kizárólag akkreditált intézmények részesülhetnek támogatásban.
Az Fktv.-ben az intézményi akkreditáció további feltételeként került meghatározásra, hogy az intézménynek legalább egy, általa már megvalósított képzési program akkreditációjával rendelkeznie kell.
2007. július 1-jén lép hatályba:
Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal, valamint a 14. §-ban szereplő, a szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott éves képzési tervvel rendelkezzen, továbbá, hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson.
- Egyéb felnőttképzési vonatkozású módosítási elemek
- A felnőttképzési intézmények ellenőrzését végző munkaügyi központok (állami foglalkoztatási szerv) feladatkörének pontosítása;
- A felnőttképzést végző intézmények és a képzésben résztvevők között létrejövő felnőttképzési szerződés kötelező tartalmi elemeinek kiegészítése, valamint a felnőttképzési intézmények számára szerződéskötési kötelezettség előírása azon képzésben résztvevőkkel, akik tankötelezettségük teljesítése, illetve iskolai rendszerű képzés mellett felnőttképzésben is részt vesznek;
- A felnőttképzési intézmények által az általuk végzett felnőttképzési tevékenységgel összefüggésben kötelezően vezetendő dokumentumok körének meghatározása;
- A gyakorlati foglalkozás teljesítésével összefüggő feltételeket szabályozó miniszteri rendelet kiadására történő törvényi felhatalmazás beiktatása;
Megjelent módosító rendeletek:
- 5/2007. (II. 12.) SZMM rendelet A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználási szabályairól szóló 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet módosításáról,
- 6/2007. (II. 12.) SZMM rendelet A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet módosításáról szóló, valamint,
- 7/2007. (II. 12.) SZMM rendelet A felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságról szóló 1/2005. (I. 19.) FMM rendelet módosításáról.
3. A gyakorlati képzés erősítése
a) 2007-től változások a tanulószerződések terén (jogszabályi változások):
A 2005. évi szakképzési törvénymódosítás tartalmazta, hogy a 2007/2008. tanévtől kötendő tanulószerződéseknél a hiány-szakképesítések esetében a minimálbér 20%-ával magasabb pénzbeli juttatást kell a tanuló számára adnia a gazdálkodó szervezetnek. Természetesen ezen összeget az Szht. alapján a hozzájárulási kötelezettségéből levonhatja. A hiány-szakképesítések listáját a regionális fejlesztési és képzési bizottságok összeállították, az OKJ rendelet mellékleteként még e hónapban rendeletben megjelentetjük a listát.
A szakképzési törvényben meghatározott eseteket kivéve egyoldalú volt a tanulószerződés felbontásának lehetősége (csak a tanuló joga volt), ezért ez úgy módosult 2007-től, hogy a gazdálkodó szervezet is kezdeményezhesse a tanulószerződés felbontását. A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés tanulószerződés alapján történő megkezdését követő 3 hónapon belül jelezheti a szakképző iskola és az illetékes gazdasági kamara részére, ha a tanuló tanműhelyen kívüli gyakorlati képzését azért nem tudja ellátni, mert hiányoznak a tanulónak a gyakorlati képzés előfeltételét jelentő kompetenciái. A hiányosság pótlására a szakképző iskola köteles. Ha az iskola a szükséges kompetenciákat a megkezdett félév végéig nem pótolja és - a gazdasági kamarával együttműködve - a tanuló részére más gyakorlati képzőhelyről gondoskodik, a gazdálkodó szervezet a tanulószerződést felmondhatja.
Más gyakorlóhely biztosítására azért van szükség, mert a tanköteles tanulók nem kerülhetnek kizárásra a szakképző intézményből gyakorlóhely hiányában.
A gazdasággal való kapcsolat erősítése érdekében növelni kívánjuk a tanulószerződések számát azzal, hogy a több helyen (iskolai tanműhelyben és gazdálkodó szervezetnél) folyó gyakorlati képzésre vonatkozóan csak akkor lehet együttműködési megállapodást kötni, ha a gyakorlati képzési idő 50%-át, vagy annál kevesebb időt tölti a tanuló egy gazdálkodó szervezetnél. Ha a tanuló a gyakorlati képzési idő több mint 50%-át a gazdálkodó szervezetnél tölti, akkor tanulószerződést kell kötni.
A pénzbeli juttatás minimumát a törvénymódosítással a minimálbér 20%-ában határoztuk meg a hatályba lépést követően megkötendő tanulószerződésekre. A tanulók pénzbeli juttatásának minimuma jelenleg 15%. (A hozzájárulás terhére való elszámolás szabályai e tekintetben nem változtak, maximum a minimálbér 50%-áig, hiány-szakképesítések esetében 70%-áig számolhatja el a tanuló pénzbeli juttatását a gazdálkodó szervezet.)
Eltöröltük, hogy tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatását félévenként kötelező 10%-kal emelni. A kötelező emelés megmaradt, de annak mértékét a gazdálkodó szervezetekre bízzuk, hogy az adott határok között - a tanuló teljesítményétől függően - mennyi pénzbeli juttatást adnak a tanulóknak tanulószerződés alapján.
b) Új és előkészített jogszabályok
Előkészítettük a gazdaság és szakképzés kapcsolatának erősítését segítő jogszabályokat:
- Megjelent a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról szóló 1/2007. (II. .6.) SZMM rendelet. A pályázatok kiírására és az első nívódíjak átadására 2007-ben sor kerül.
- A hiány-szakképesítések körének meghatározása régiónként történt és az OKJ rendelet mellékleteként rövidesen megjelenik az OKJ rendelet módosításával együtt.
4. A gazdálkodó szervezeteket érintő változások a szakképzési hozzájárulás tekintetében
- A törvénymódosítás szerint a mikro- és kisvállalkozások saját munkavállalóik képzésére nagyobb részt (60%-ot) fordíthatnak a szakképzési hozzájárulásból. A többi gazdálkodó szervezetnél ez 33% marad. (A módosítás 2007. január 1-jén lépett hatályba azon gazdálkodó szervezetek esetében, akik tanulók gyakorlati képzésével foglalkoznak, és április 1-jétől lép életbe azoknál, akik nem.
2006. december 27-én megjelent a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesíthető hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló SZMM rendelet - 13/2006. (XII. 27.) SZMM r.
Módosítás indokai:
A munkáltatók képzési hajlandósága növelésének, és ez által a képzésbe bekapcsolódó munkavállalók száma emelkedésének elősegítése érdekében alakítottuk át a jelenlegi támogatási rendszert. A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek saját munkavállalóik képzésére fordítható kötelezettséghányad felhasználásának nem feltétele a munkaügyi tanácsok által hozott döntés.
A rendelettel az eddigieknél pontosabban szabályozott, egyszerűen teljesíthető bejelentési kötelezettség került bevezetésre, a forrás felhasználásának fokozottabb ellenőrzése mellett.
Törekvésünk, hogy a mikro- és kisvállalkozások a saját munkavállalóik képzése során az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben vegyék igénybe a hozzájárulási kötelezettség csökkentésének ezt a módját. A mikro- és kisvállalkozások - az összes vállalkozás több mint 80%-a tartozik ebbe a kategóriába (hasonlóan az itt foglalkoztatottak arányához) - mindössze 4,5%-a vállalta a szakképzési hozzájárulási kötelezettség egy részének a saját munkavállalók képzésének formájában történő teljesítését. Ez igen fontos eszköz a dolgozók szakképzettségi szintjének emeléséhez, ezáltal versenyképességük megőrzéséhez, növeléséhez.
A felhasználás növelésére való törekvés az EU tagországokkal való összehasonlítást tekintve is fontos, hiszen Magyarországon a vállalatok munkaerő költségük csupán 1,2%-át fordítják dolgozóik képzésének támogatására, míg az EU tagországokban ez az arány átlagosan 2,3%.
2007. április 1-jén lépnek hatályba:
- A törvénymódosítás szerint a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által saját hatáskörben maximálisan felhasználható eddigi 80 százalékos mértéket 70 százalékra csökkentettük azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyek nem folytatnak gyakorlati képzést. Befizetési kötelezettségük a hozzájárulási kötelezettség minimum 30%-a, a többit fordíthatják saját dolgozóik képzésére, fejlesztési támogatásra, amelyet a szakképző intézményeknek adnak át.
- Az elszámolható költségek körét bővítettük. A tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével és költségeinek elszámolásával összefüggő adminisztrációs költségekre évente elszámolható összeg maximum 15 000 forint tanulónként, de vállalkozásonként a kötelező legkisebb havi munkabérnek (minimálbér) egy évre kiszámított összegét nem haladhatja meg. A tanulók gyakorlati oktatása és azok költségeinek elszámolása komoly adminisztrációs terheket ró a gyakorlati képzést végzőre. Számos esetben tapasztaltuk, hogy ez a gyakorlati képzés akadályává vált.
5. A gazdasági kamarák szerepének növelése
A Kormány programjának “Piacképes tudást adó szakképzés” című fejezetében célként került meghatározásra, hogy növelni kell a gazdasági kamarák hatáskörét a szakmai vizsgáztatásban.
A gazdasági kamara szakmai vizsgáztatásban betöltött szerepe úgy növelhető, ha a kamara első lépésként azon szakképesítések esetében, amelyek szakmai és vizsgakövetelményét az Szt. 7. §-a alapján a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza, a szakmai vizsgabizottság elnöke kijelölését is ellátja.
A szabályozás koherenciájának megtartása érdekében a szakmai és vizsgakövetelmény kidolgozásának lehetőségéhez hasonló szabályozás kialakítása volt indokolt a vizsgaelnökök kijelölési jogának átruházása esetén is: a törvény módosítása lehetőséget biztosít arra, hogy a kamara korábban megszerzett jogai bővítésre kerüljenek, és a jelzett szakképesítések esetében - ugyancsak a szakképesítésért felelős miniszterrel kötendő megállapodás alapján - legyen lehetősége a vizsgaelnök-kijelölési jogot gyakorolni.
A szakképesítésért felelős miniszter és a gazdasági kamara között létrejött megállapodás tartalmazza a gazdasági kamara és az országos érdek-képviseleti szervek megállapodását is a kamarai vizsgabizottsági tag helyett más vizsgabizottsági tag kiválasztásának módjáról. A megállapodást a szakképesítésért felelős miniszter mindenki számára hozzáférhetően, a honlapján, közzéteszi.
Az SZMM együttműködési keret-megállapodást kötött az MKIK-val 2006 decemberében.
Főbb pontjai:
- együttműködési megállapodást fogunk kötni (2007. február 14-én megtörtént) konkrét feladatokra a gazdaság, illetve a magyar szakképzés versenyképességének erősítése érdekében
- átadjuk az MKIK részére a 2004. január 27-én megállapodással átadott 16 szakképesítés tekintetében a szakmai vizsga vizsgaelnöke kijelölésének jogát
- átadjuk további 11 OKJ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek gondozását az MKIK részére (e szakképesítéseknél szintvizsga is szervezhető)
- az átadott 16 szakmában a 2007/2008. tanévtől az MKIK koordinálásában kerül sor a Szakma Kiváló Tanulója verseny lebonyolítására. A verseny fesztiváljellegének erősítésével, a gazdálkodó szervezetek széleskörű bevonásával, a versenyfeladatok életszerűségének, gyakorlatorientáltságának növelésével, illetve a cégek, szakképző iskolák bemutatkozási lehetőségeinek biztosításával és kiegészítő programok szervezésével vonzó és sikeres tömegrendezvénnyé alakítható a korábban iskolai kereteken belül zajló rendezvény.
- a felnőttképzés tekintetében kialakításra kerülő gyakorlati képzés ellenőrzésére vonatkozó szabályozás kidolgozása során, továbbá az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) meghatározott térségi integrált szakképző központ (TISZK) új modelljének részletes kidolgozása során együttműködünk az MKIK-val
- a képzőtől független vizsgáztatási rendszer kialakítása érdekében közösen kidolgozunk egy vizsgarendszer-modellt
- megvizsgáljuk az MKIK aktív szerepvállalásának lehetőségét a pályaválasztási és pálya-tanácsadási rendszer kialakítása során
- MKIK részt vesz előrejelzések, konjunktúra elemzések és a fiatal pályakezdők vállalati elégedettségével kapcsolatos felmérések összeállításában, valamint a munkaerő-piaci trendek és prognózisok elkészítésében.
Az együttműködési megállapodás megkötésére 2007. február 14-én került sor. E megállapodás főbb pontjai:
- Az SZMM átadja az MKIK részére a 2004. január 27-én megállapodással átadott 16 szakképesítés tekintetében a 2007. április 1-jét követően szervezendő szakmai vizsgák vizsgaelnökei kijelölésének jogát.
- Átadjuk az MKIK részére a 16 szakképesítések tekintetében a szakmai vizsgaelnöki névjegyzék szerint vizsgaelnöki jogosultsággal rendelkezők listáját.
- Az MKIK a szakmai vizsgaelnök kijelölése feladatának jogszerű és országosan egységesen történő ellátása érdekében vállalja, hogy a feladat ellátásához szükséges valamennyi technikai feltételt biztosítja.
- Az MKIK az átadott 16 szakképesítésben szervezett vizsgákról készített összesítést, összegzéseket félévente átadja az SZMM részére.
- Az MKIK vállalja, hogy a vizsgaelnökök kijelöléséhez 2008. január 1-jétol minőségbiztosítási rendszert vezet be és megszervezi, koordinálja e szakképesítések tekintetében vizsgaelnöki jogosultsággal rendelkezők szakmai továbbképzését.
- Az MKIK 2007. július 1-jéig kézikönyvet ad ki e 16 szakképesítés szakmai vizsgáinak megszervezésével kapcsolatban.
- Az MKIK továbbra is ellátja a 16 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményének gondozását és a szintvizsgák szervezését.
- E 16 szakképesítés esetében a 2007/2008. tanévtől az MKIK szervezi és koordinálja a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV) az elnöke által jóváhagyott versenyszabályzat és versenyfelhívás szerint.
- Az MKIK vállalja, hogy a verseny helyszínén megrendezi a szakmák bemutatkozását és a gazdálkodók kiállítását is - igény esetén - az SZMM szakmai támogatásával, oly módon, hogy az ne csak a pályaválasztókat, az oktatásban érintett szakembereket, hanem a szakmákat gyakorlókat is érintse. Az MKIK a kiállítók részére a kiállítások esetében szokásos üzleti feltételeknél kedvezőbb, önköltségi árat biztosít.
- Az SZMM átadja további 11 új szakképesítés - azok modulrendszerű szakmai és vizsgakövetelményének megjelenését követően - szakmai és vizsgakövetelményének gondozását. E feladat ellátása keretében az MKIK jogszabálykiadás kivételével a szakmai és vizsgakövetelményekkel kapcsolatban felmerülő valamennyi feladatot ellátja. Az MKIK a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének gondozását az országos gazdasági érdekképviseletekkel együttműködve látja el.
- Az MKIK e 11 szakképesítés tekintetében 2007-ben - a modulrendszerű szakmai és vizsgakövetelmények megjelenését követően az iskolai rendszerben oktatható szakképesítések esetében - megkezdi a szintvizsga feladatbankok kidolgozását és azok tesztelését. Felelősséget vállal azért, hogy a szintvizsga feladatbankok készítése és a szakképesítések gondozása során az új technológiák és képzési tartalmak folyamatosan beépülnek a képzésbe.
- Az SZMM az e megállapodásban és a keret-megállapodásban meghatározott külön feladatok ellátásához szükséges forrásokat az MPA képzési alaprész központi kerete terhére - a feladat ellátásával összefüggésben indokolt költségek figyelembevételével - biztosítja.
6. Az ellenőrzés erősítése
- Támogatási előfeltételként előírtuk a felnőttképzési intézmények statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését.
- Szigorítottuk az állami támogatások felhasználásának ellenőrzését, mert a szabálytalanságok szaporodását tapasztaljuk. A jogszabályok megsértőivel szemben keményebb szankciókat kell alkalmaznunk, mert a jelenlegi “büntetési tételek” szinte semmilyen visszatartó erővel nem bírnak.
- A szakmai vizsgát szervező intézmény a szakmai vizsga jogszabályban meghatározott dokumentumait - az ott meghatározottak szerint - megküldi a megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet részére. A jogszabályban meghatározott kötelezettség elmulasztása szankciót von maga után. A miniszter által feljogosított intézménytől megvonható a vizsgaszervezési jog, bizonyítvány érvényteleníthető.
- Az állami foglalkoztatási szerv (munkaügyi központ) a felnőttképzési tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül folytató intézménnyel szemben a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot szab ki (jelenleg 65500 Ft*8), és eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől. Ezen intézmény a jogellenes tevékenység észlelésétől számított két évig nyilvántartásra vonatkozó kérelmet nem nyújthat be.
- Költségvetési és európai uniós forrásokból kizárólag olyan felnőttképzési intézmény támogatható, amely rendelkezik a FAT által kiállított intézményi akkreditációs tanúsítvánnyal (kivéve saját belső képzések), és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.
Posted by Admin on 10/04 at 08:26 de.
Hírek •
Infó •
(0)
Comments •
Permalink
www.makeszisz.eu