Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat jelentése

Tisztelt Regisztrált!

Tájékoztatom, hogy az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (EVH) tagjaként a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) eleget tett /Dacian Ciolos,/ az Európai Unió mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa felhívásának illetve kérésének.

Ennek megfelelően 2010. június 3-ig elkészítettük és az EVH Koordinációs Bizottságának megküldtük a magyar lakosság széles körének véleményét összegző és értékelő összeállítást.
A június 7-8-án Brüsszelben megtartott koordinációs bizottsági értekezleten a tagállamok képviselői tájékoztatták egymást a tapasztalatokról, valamint meghatározták a további teendőket. A Nemzeti Vidéki Hálózatok által továbbított véleményeket, azok tanulságait az EU Biztos a július 19-20-án megrendezésre kerülő kétnapos nemzetközi konferencián a tagállamok képviselőivel fogja ismertetni.

Ezúton is szeretném felhívni szíves figyelmét, hogy az összegző anyag megtekinthető a http://www.mnvh.eu

  honlapon.

Kérem, a továbbiakban is szíveskedjen figyelemmel kísérni és véleményével gazdagítani a Közös Agrárpolitika reformjával kapcsolatos információkat, hogy ezzel is elősegítsük nemzeti érdekeink érvényre jutását.

Budapest, 2010. június 15.

Üdvözlettel:

Pásztohy András sk.

MNVH főtitkár

Posted by Bánk Gábor on 06/16 at 08:11 de.
Hírek • Infó • (0) Comments • Permalink

Pályázati lehetőség

Cím: Műszaki és természettudományi ismeretek oktatásának támogatása és népszerűsítése, valamint az ezt oktató pedagógusok elismerése 2010
Kiíró: Pro Progressio Alapítvány
Határidő: 2010. 07. 12.
Pályázhat: magyarországi középfokú oktatási intézmények (gimnáziumok,
szakközépiskolák)
————————————-
A Pro Progressio Alapítvány pályázati felhívása középiskolák részére, a műszaki és természettudományi ismeretek oktatásának támogatására és népszerűsítésére, valamint az ezt oktató pedagógusok elismerésére 2010

A hazai gazdasági élet meghatározó munkaadói szervezetei, a Magyar Rektori Konferencia tagjai, a Magyar Tudományos Akadémia vezetői, a Magyar Innovációs Szövetség állásfoglalásaikban kiemelt fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a természettudományos és a műszaki ismeretek oktatása nagyobb teret kapjon a középiskolai oktatásban, emelkedjen a felsőoktatásban az ilyen szakokra jelentkezők száma.

A Műegyetemen működő Pro Progressio Alapítvány a 2009. évi hasonló pályázat tapasztalatait hasznosítva, újból pályázatot hirdet magyarországi középfokú oktatási intézmények (gimnáziumok, szakközépiskolák) részére két
kategóriában:
a) Természettudományi, műszaki jellegű tantárgyakhoz kapcsolódó rendezvények, események szervezésének támogatása.

A rendezvények lehetnek komplex tanulmányi versenyek a természettudományok, a matematika és az informatika témaköréből, olyan kiállítások, melyek a mérnöki szakmát mutatják be a fiataloknak, fakultatív előadások, szakkörök szervezése, ehhez szükséges kísérleti eszközök beszerzése, illetve ezek kombinációja, vagy bármilyen további ötletes megoldás a műszaki-természettudományi terület iránti figyelem felkeltésére.

b) Matematika, fizika, biológia, kémia, informatika szakos tanárok támogatása Pro Progressio ösztöndíjjal, akik közreműködnek a diákok motivációjának erősítését szolgáló rendezvények szervezésében, és akiknek tanítványai közül többen tettek emelt szintű érettségit, sikerrel szerepeltek középiskolai tanulmányi versenyeken, és van, vagy volt olyan diákjuk, akik érettségi után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatják (vagy folytatták) tanulmányaikat.

Az ösztöndíjban részesülő tanárok pályázatukban vállalják, hogy max. 5 oldalas összefoglaló tanulmányt készítenek a saját régiójukban/környezetükben a természettudományi ismeretek oktatásának helyzetéről, problémáiról.

A pályázatok díjazása:
A pályázatok díjazására az
a) pont esetében 3 millió Ft-ot, a
b) pont esetében 3 millió Ft-ot,
azaz összesen, 6 millió Ft-ot különített el az alapítvány kuratóriuma.

Az elnyerhető pályázati támogatás összege:
a) pont esetében max. 300 E Ft,
b) pont esetében 300 E Ft/fő.

Pályázatok beadása:

A pályázatok benyújtásának határideje: 2010. július 12.
A pályázatokat az alábbi címre kérjük eljuttatni 1 példányban postai úton: Pro Progressio Alapítvány, 1111 Budapest, Egry József utca 18.
V.em. 525. és
elektronikusan: .(Az email cím megtekintéséhez engedélyezni kell a JavaScriptet) címre.

A pályázatok tartalma:
A pályázat terjedelme max. 4 oldal, mely
a) pont esetén tartalmazza a megvalósítandó természettudományi, műszaki jellegű tantárgyakhoz kapcsolódó rendezvények, események részletes leírását,/tematikáját, azok tervezett időpontjait és a tételes költségvetést (1. és 2. sz Pályázati lap),
b) pont esetén a pályázó pedagógus szakmai életrajzát, az iskola igazgatójának javaslatát, az elmúlt 3 évben a természettudományi tantárgyakból középszintű és emelt szintű érettségit tett tanítványai számát, a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményét, valamint műszaki-, természettudományi szakra, ezen belül a BME-re jelentkezettek és felvételt nyert tanulók számát szakonkénti bontásban, valamint a nyilatkozatot a tanulmány 2010. október 30-ig történő elkészítéséről. (1.
és 3. sz. Pályázati lap)

A Pro Progressio ösztöndíjpályázatra csak olyan 45 évnél fiatalabb tanárok pályázhatnak, akik az elmúlt három évben (2007-2009) ilyen irányú tevékenységükért semmilyen elismerésben nem részesültek.

Kötelezettségvállalás:
A középiskoláknak, ill. a tanároknak a pályázathoz mellékelve írásban kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy 2010. október hónapban:
- az adott középiskola tanulói számára legalább egy alkalommal megszervezik és biztosítják, hogy a BME oktatói, hallgatói a mérnöki tudományok népszerűsítése céljából előadásokat, foglalkozásokat tartsanak,
- műszaki, természettudományi területen továbbtanulni szándékozó hallgatóik közül legalább 10 fő részvételét biztosítják 2010. novemberében a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar nyitott laboratóriumok délutánja programon.

Pályázatok értékelése:
A pályázatok értékelésére, elbírálására a kuratórium szakmai bizottságot kér fel.
A pályázatok eredményéről a kuratórium minden pályázót elektronikusan értesít 2010. szeptember 7-ig.

A pályázattal kapcsolatban további információ a Pro Progressio Alapítvány titkárságán kérhető.
(http://www.proprogressio.hu, telefon: 463-1595, 463-1258)

Sajtóközlemény az Üdülési Csekkről

SAJTÓKÖZLEMÉNY                      

REKORDDAL KEZDŐDIK A TURISZTIKAI FŐSZEZON

Minden korábbi eredményt felülmúlva már eddig is rekord mennyiségű kedvezményes üdülési csekket vásároltak a hazai munkáltatók, és használtak fel a munkavállalók.
Az év eddig eltelt öt hónapjában több mint 31 milliárd Ft összegű kedvezményes üdülési csekk került közel hétszázezer munkavállalóhoz és ezen személyek közeli hozzátartozóihoz, illetve szociálisan hátrányos helyzetben élőkhöz. Az elmúlt év, hasonló időszakához képesti több mint 8%-os emelkedés a szakszervezetek, a munkaadók és a Kormány szociális-párbeszédének eredményeként jöhetett létre. Szerencsére nem igazolódott be azon pesszimista szakemberek prognózisa, mely a gazdasági válságra, illetve az adókedvezmény csökkenésére hivatkozva jelezte az üdülési csekk népszerűségének visszaesését.
A belföldi turisztikai szolgáltatók üdülési csekk révén realizált bevétele szintén rekordot mutat, hisz az előző év hasonló időszakához képest 13%-kal nőtt a felhasznált üdülési csekkek összege. Továbbra is a szálláshelyhez kötődően használják legtöbben üdülési csekkjeiket, majd ezt követi a népszerűségi listán az utazáshoz és a vendéglátáshoz kötődő szolgáltatások köre. Vannak olyan belföldi szolgáltatók, ahol a forgalom 80%-a üdülési csekken keresztül valósul meg.
Összességében továbbra is a belföldi turizmus motorjának számít az üdülési csekk, hisz sokak számára csak ez teszi lehetővé a pihenést, a kikapcsolódást, a felfrissülést, ugyanakkor több mint nyolcezer hazai munkahely létét biztosítja.

Pályázati lehetőség

Cím: Zöldövezet Program 2010
Kiíró: Magyar Olaj- és Gázipari Rt., Ökotárs Alapítvány
Határidő: 2010. 07. 01., 2011. 01. 07.
Pályázhat: Magyarországon bejegyzett civil szervezetek vehetnek részt, akár iskolákkal, illetve iskolai csoportokkal együttműködve az ország egész területéről
————————————-
Zöldövezet Program 2010
Az Ökotárs Alapítvány a MOL-lal együttműködve 2 fordulós pályázatot hirdet közösségi funkciójú zöld területek létesítésére, fejlesztésére és rehabilitációjára. A pályázaton Magyarországon bejegyzett civil szervezetek vehetnek részt, akár iskolákkal illetve iskolai csoportokkal együttműködve az ország egész területéről.
Pályázni lehet:
- közpark, pihenőpark és kert, iskolapark létesítésére vagy rehabilitációjára;
- zöldfelületeket összekötő útvonalak mentén fasorok, pihenőhelyek, kilátópontok létrehozására, vagy vonzerejük növelésére;
- esetenként speciális célcsoportok (pl. mozgáskorlátozottak) igényeit kielégítő parkok létrehozására; közösségi akció keretében, környezetbarát módszerekkel, közösségi használat céljából.
A pályázatokat kizárólag jelen weboldal on-line rendszerében megírni és beadni.
A pályázat kétfordulós:
I. forduló:
Első lépésként a pályázónak az érintett helyi közösséggel együtt (szomszédok, helyi civil szervezetek - népdalkör, szakkörök stb. - iskola, önkormányzat kertésze stb.) tervet kell készítenie a zöldterület létrehozására, fejlesztésére, rehabilitációjára. Ehhez ötletpályázatot kell beadni, amelynek tartalmaznia kell:
- a szervezet ismertetését;
- a kiválasztott terület rövid bemutatását;
- a közösségi akció megtervezésének vázlatát és
- az elképzeléseket arról, hogyan vonják be a helyi közösséget a tervezési folyamatba.
Mit értünk közösségi akció alatt?
Egy köztér - park, kert vagy akár egy kereszteződés - akkor lesz élhető és működő, hogy ha azt nemcsak a tervezési- és építészeti elvek figyelembe vételével, hanem az ott élők, az adott területet használó emberek szükségleteinek és igényeinek megfelelően alakítják ki. Ahhoz, hogy egy ilyen tér jöjjön létre, még a tervezés előtt meg kell ismerni a helyi közösség tagjainak - a majdani térhasználók - elvárásait és elképzeléseit; velük együtt kell meghatározni a tér majdani célját és funkcióit - és csak ezután kerül sor a konkrét tervek elkészítésére. Ez utóbbiakat pedig ismét célszerű megvitatni a közösséggel, annak érdekében, hogy kiderüljön:
valóban tükrözi-e elképzeléseiket, és ha szükséges ennek fényében kell tovább finomítani, módosítani rajta. Ezt a (nagyon vázlatosan ismertetett) folyamatot nevezzük közösségi tervezésnek - előnye, hogy az eredményeként létrejött köztér javítja az életminőséget, azt a használói inkább magukénak fogják érezni, és várhatóan nagyobb kedvvel vesznek részt mind létrehozásában, mind pedig gondozásában.
Az I. fordulóban nyertes pályázókat a közösségi tervezésről szóló kézikönyvvel, valamint a folyamatot segítő, egynapos közösségi tértervező tréninggel segítjük. A képzésekre 2010. szeptember-október folyamán kerül sor. Kérjük, későbbi időbeosztásuknál számítsanak erre!
Az első fordulóban támogatást kizárólag az alábbi tevékenységre, eszközökre lehet kérni:
- a közös tervezési folyamat költségei (kommunikáció, papír, írószer stb.
max. 20 000 Ft. Ezt az összeget csak a II. fordulón is nyertes pályázók kapják meg abban az esetben, ha a II. fordulós pályázat költségvetésébe ezt a költséget beleépítik.); II. forduló:
Az ötletpályázat nyertesei lebonyolítják a közös tervezési folyamatot, és az ennek eredményeként született részletes tervek alapján benyújtják pályázatukat.
A II. fordulóban az alábbi tevékenységek támogatására lehet pályázni:
- növényültetés (őshonos fák, őshonos gyümölcsfák, cserjék, lágyszárú évelő növények, gyepesítés); Őshonos fajok listája
- szeméttárolók létesítése, festése;
- szelektív hulladéktárolók létesítése (kizárólag olyan településeken, ahol működő szolgáltatás van szelektív hulladék begyűjtésére);
- közterületen lévő köztéri elemek (biciklitároló, padok, asztalok, sporteszközök, pihenést szolgáló létesítmények, szobrok) felújítása vagy létesítése természetes, környezetkímélő anyagokból, környezetbarát módon (pl. festés) ;
- közterület takarítása (pl.: tisztítási feladatok, szemétgyűjtés, szobortakarítás).
A második fordulóban támogatást kizárólag az alábbi tevékenységekre, eszközökre lehet kérni:
- a közös tervezési folyamat költségei (kommunikáció, papír, írószer stb.
max. 20 000 Ft);
- növények az összköltségvetés legalább 60%-ában);
- festékek (köztéri elemekhez)
- takarítóeszközök, szerszámok (gereblye, ásó, hulladékgyűjtő zsák stb.);
- takarítószerek (tisztítási, takarítási feladatok);
- hulladékgyűjtő edények (szeméttárolók / szelektív gyűjtőedények);
- alapanyag a felsorolt köztéri elemek készítésére;
- szállítás;
- humusz, alginit stb.;
- a tevékenységben résztvevő önkéntesek frissítői (max. az összköltségvetés 10%-ig, összesen 20 000 Ft).
A felsorolás egyben fontossági sorrendet is tükröz, azaz a kizárólag játszótérépítésre és köztéri elemek beszerzésére irányuló pályázatok NEM támogathatók!
A II. fordulóra beérkezett pályázatok előszűrésen vesznek részt. Az előszűrés eredményeként az alábbi feltételeknek megfelelő pályázatok kerülnek az Adományi Bizottság elé (a nem megfelelő pályázatokat az Ökotárs Alapítvány további mérlegelés nélkül elutasítja):
- A pályázatban szereplő zöldfelület a közösség bármely tagja számára, bármikor hozzáférhető, látogatható (így pl. nyárra bezáró iskolakertek nem támogathatók).
- Az elültetni tervezett fák és cserjék őshonos fajok közül kerülnek ki.
- A zöldfelület teljes körű rehabilitációja megvalósul a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével.
- A pályázatban szereplő terület minimum 1500 m2 összefüggő, településen belüli zöld közterület. (50 000 főnél nagyobb lélekszámú településeken a sűrűbb beépítés miatt ettől el lehet térni, de ezt az Ökotárs Alapítvánnyal előzetesen egyeztetni kell)
- A pályázott tevékenység során minél nagyobb mértékben törekedni kell környezetbarát termékek felhasználására (pl. festékek, takarítószerek tekintetében).
- A tevékenység a helyi közösség bevonásával, közösségi esemény formájában valósul meg.
- A pályázatnak tartalmaznia kell a részletes utógondozási tervet (ami nem egyenlő az egyszerű ígérettel, hogy a szervezet gondozni fogja a területet).
- Kötelező a saját forrás felmutatása. A saját forrás mértéke a pályázott összeg min. 20%-a, melyet eszközben (növények, festékek, takarítószerek,
takarítóeszközök) vagy pénzben lehet felmutatni. (Előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek a minimális önrésznél nagyobb összeget vállalnak.)
- A pályázatok kötelező eleme az önkéntes tevékenység, amely nem számolható el saját forrásként.
A II. fordulós pályázat mellékleteként az alábbi dokumentumokat kell benyújtani (ezek hiánya esetén a pályázat azonnal elutasításra kerül):
- fénykép és térkép a pályázatban szereplő tevékenység helyszínéről (jpeg, gif, png);
- a terület tulajdonosának beleegyező nyilatkozata, illetve ajánlólevél és részvételi szándéknyilatkozat a helyi önkormányzattól és/vagy az iskolától (önkormányzati nyilatkozat minta);
- nyilatkozat az önrészről;
- pályázatban szereplő tevékenység során felhasznált anyagok és termékek listája árajánlattal.
Pályázni az első és második fordulóra is jelen weboldalon keresztül lehet, az on-line pályázati adatlap és a költségvetési táblázat kitöltésével (valamint a szükséges dokumentumok feltöltésével), az itt található útmutató szerint. Ezeken kívül más kötelezően benyújtandó dokumentum nincs.
Amennyiben az űrlapkitöltő program használatával kapcsolatban technikai problémák merülnek fel, kérjük forduljanak az Ökotárs Alapítvány programvezetőjéhez.
Az I. fordulós pályázatok (ötletpályázatok) beérkezési határideje: 2010.
július 1. (csütörtök)
Eredményhirdetés: 2010. szeptember 3. (péntek).
Az I. fordulóra beérkezett ötletek elbírálása után (várhatóan október
közepén) a sikeres pályázók listáját jelen oldalon tesszük közzé, illetve a pályázókat hivatalos levélben értesítjük.
Az I. fordulón túljutott pályázók ezt követően megkezdhetik a közös tervezést és a program részletes kidolgozását. Csak az I. fordulón túljutott pályázók nyújthatnak be pályázatot a II. fordulóra. Kérünk minden kedves pályázót, hogy mindkét forduló útmutatóját figyelmesen tanulmányozzák.
A II. fordulós pályázatok beérkezési határideje: 2011. január 7. (péntek)
Eredményhirdetés: 2011. február 16. (szerda) A II. forduló nyertes pályázóival az Ökotárs Alapítvány szerződést köt.
A pályázat utófinanszírozott: A megítélt támogatást a program pénzügyi és tartalmi beszámolójának elfogadását követő 5 napon belül utaljuk át.
A beszámoló számlamásolatokkal alátámasztott pénzügyi részből és fényképekkel, esetleg sajtómegjelenésekkel illusztrált tartalmi részből áll, valamint egy kötelezően kitöltendő kérdőívből. A pályázat beadásához szükséges feltöltendő nyilatkozatokhoz mintákat és a beszámoló elkészítéséhez a segédletet GYIK - Segédletek menü alól tudják letölteni. A nyertes pályázókat kérjük, hogy beszámolójukat a segédletben leírtak szerint készítsék el és a tevékenységet digitális fényképekkel, illetve videofelvétellel dokumentálják.
Miben kérjük még az együttműködésüket?
Az Ökotárs Alapítvány és a MOL munkatársai szeretnének az ültetési, átadási programokon részt venni, ezért arra kérjük a nyertes pályázókat, hogy az esemény előtt legalább két héttel értesítsenek bennünket az időpontról.
Emellett a MOL munkatársai Vállalati Önkéntes Programjuk keretében szívesen hozzájárulnak helyszíni önkéntes munkájukkal a program sikeréhez. Kérjük pályázóinkat, hogy előzetes egyeztetést követően ezt tegyék lehetővé és ennek lehetőségét jelezzék a pályázati űrlapon!
Ha bármilyen kérdésük van a pályázati programmal vagy a pályázatírással kapcsolatban, kérjük először a Gyakran Ismételt Kérdések -et olvassák el, mely a korábbi évek tapasztalatai alapján készült. Amennyiben kérdésükre nem találnak választ, keressék Temesvári Szilvia programvezetőt a .(Az email cím megtekintéséhez engedélyezni kell a JavaScriptet) e-mailcímen!
http://zoldovezet.okotars.hu

ÉSZT, SZEF szakszervezeteinek levele az Országgyűlés elnökéhez

Dr. Schmitt Pál Elnök Úr
Magyar Köztársaság Országgyűlése

Budapest

Tisztelt Elnök Úr!

A közigazgatási munkabéke megőrzéséből fakadó felelősségünk alapján fordulunk Önhöz.       
A T/45. irományszámú – a kormánytisztviselők jogállásáról szóló képviselői önálló indítványként benyújtott – törvényjavaslat (továbbiakban: Javaslat) számos európai dimenziójú, alkotmányos és alapvető működőképességi kockázatot tartalmaz.

Tudjuk, hogy az európai értelemben vett egységes közszolgálati rendszer nem működik, ennek ellenére az egyre inkább egységesülő Európai Közigazgatási Tér-ben napjainkra kialakultak olyan közös alapelvek, amelyek közszolgálati alapértékként az egyes tagállamok közszolgálati rendszereit, illetve az arra vonatkozó szabályozást jellemzik.
Ezek körében közös értékként kiemelendő a stabilitás, a szakmaiság, a felelősség, a karrier, a lojalitás, valamint a részvétel és a védelem elve.
Ha a fentiek tükrében vizsgáljuk meg a Javaslatot, akkor felelősen kijelenthető, hogy a stabilitás meghatározó elve alapvetően sérül, mivel a magyar nemzeti közszolgálatban az új szabályok életbelépését követően két hónapos indoklás nélküli felmentéssel bárki, bármikor elmozdítható lesz. Ez a szabály – álláspontunk szerint – semmilyen tekintetben nem felel meg az európai követelményeknek és vélhetően nem állja ki a hazai alkotmányosság próbáját sem.

Ezen jelentős európai kockázat mellett meg kell említenünk a részvétel elvét, amely a fenti indítvány elfogadásával ugyancsak súlyos sérelmet szenvedhet. Rá kell mutatnunk arra is, hogy a jogállam kiépítése, valamint a közigazgatási modellváltás megvalósításának immár 20 éves időszaka alatt példa nélkül álló az, hogy a közigazgatási munkavállalók érdekeit képviselni hivatott szociális partnereket – semmilyen módon – nem kérdezték meg arról az átfogó, paradigmaváltással felérő változtatásról, amely több mint 60 ezer közigazgatási munkavállaló alapvető jogi helyzetét és státusát gyökeresen, az érintettek számára minden tekintetben hátrányosan érinti.

Külön kell szólnunk arról is, hogy Magyarországon ez a jelentős változás akkor történik, amikor az Európai Unió közigazgatásáért felelős miniszterek rendszeres találkozóin a négy horizontális közös érdekeltségű kérdés (jó szabályozás, elektronikus közigazgatás, közigazgatási innováció, hatékony közszolgálati humánmenedzsment) mellett az ötödik terület a szociális párbeszéd fejlesztésének kérdésköre. Ezeken az egyeztetéseken – immár évek óta – a magyar közigazgatási munkavállalókat képviselő szakszervezetek is meghatározóan részt vesznek.  Ennek alapján állítjuk, hogy az európai fórumokon a Javaslatban tervezett intézkedéseknek éppen az ellenkezőjét van szerencsénk visszatérően megtapasztalni. Az előterjesztés ütközik a jogalkotásról szóló törvénnyel és a vonatkozó ILO egyezményekkel is. Kísérletet tettünk a törvényi szinten létrehozott érdekegyeztető fórum, a KÉT (Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács) összehívására, ez idáig eredménytelenül.

Érthetetlen számunkra az is, hogy a Javaslat miért kívánja hatályon kívül helyezni a szociális partnereket immár közel 20 éve megillető azon jogosultságot, amely szerint állásfoglalást alakíthatnak ki az illetményalap évi mértéke tekintetében.
Tisztelt Elnök Úr!

Kötelességünk arról is szólni, hogy jelentős szakmapolitikai kockázatot látunk abban, hogy a közigazgatás, a közszolgálati jogviszony átalakítása – sajnos ezúttal sem – nem egy szervesen és rendszerszerűen egymásra épülő program, hanem rögtönzések alapján, ötletszerűen történik. Mindezt alapozzuk azon előttünk járó, s fejlett közszolgálattal rendelkező európai államok több évtizedes tapasztalataira, amely államokban a személyi állomány helyzetét önkényesen soha nem ragadják ki az állami működés egységes rendszeréből. Az átalakításokat egy koherens folyamat keretében, a reformlépések tekintetében következetesen érvényesítik és betartják az állami funkciókat leképező feladat- és hatáskörök átfogó felülvizsgálatának, az ehhez szervesen illeszkedő szervezeti rendszer kialakításának, a működés racionalizálásának elengedhetetlen követelményét és sorrendjét. Amelyekhez csak ezt követően illeszthető a személyi állomány és annak helyzete, jogállása. Támogatjuk a fenti elveket megvalósító, szakszerű és rendszerelvű deregulációt.

Jelenleg a Munka Törvénykönyve kivételével valamennyi, a költségvetési szférában dolgozóra, köztisztviselőkre, közalkalmazottakra, hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra, bírákra, ügyészekre, igazságügyi alkalmazottakra irányadó törvény pontosan meghatározza azt, hogy milyen indokkal szüntetheti meg a munkaadó egyoldalúan a foglalkoztatási jogviszonyt. A Munka Törvénykönyve munkaviszony vonatkozásában konkrét felmentési indokokat nem ír elő, de az indokolási kötelezettség itt sem mellőzhető, s felhozott oknak a munkavégzéssel, a munkakör ellátásával kapcsolatosnak kell lennie.

Az előző kockázatokból fakad még egy további súlyos rizikófaktor is. A tervezett lépéssel a döntéshozó a hazai mintegy 650 ezer főből álló – a költségvetési szervek által foglalkoztatott – közszolgálati személyi állományból önkényesen kiragad egy személyi csoportot, és a több mint 60 ezer jelenleg közszolgálati jogviszonyban álló államigazgatási dolgozó jogállását indokolatlanul átalakítja. Ez az intézkedés nem számol azzal, hogy a köztisztviselők, a közalkalmazottak, a hivatásos állományúak a tervezett intézkedés által szembe kerülhetnek egymással.
A Javaslat elfogadásával olyan diszkriminatív helyzet jön létre, amely által alapvetően sérül – az egymással összemérhető, hasonló tevékenységet végző hivatásrendek közötti – szolidaritás, és az azt kifejező hasonló jogi szabályozás és elbánás követelménye.
Ennek megvalósulása pedig nyomban felveti a diszkrimináció tilalmának, valamint az azonos munkajogi helyzetben lévők közötti indokolatlan különbségtétel alkotmányos kockázatát.

Mindezzel azt kívánjuk a Tisztelt Döntéshozók irányába hangsúlyozni, hogy a közigazgatásra vonatkozó bármilyen, személyi állományt érintő változás csak a közszolgálati rendszer egésze tekintetében realizálható eredményesen, mivel ennek figyelembevétele nélkül a rendszerben olyan diszfunkciók jelentkeznek, amelyek alapvetően érintik és veszélyeztetik a közigazgatás működőképességét, valamint az évek óta súlyos erőfeszítésekkel megőrzött és egyre nehezebben fenntartható munkabékét.

Számunkra a javaslat legvitathatóbb, illetve elfogadhatatlan intézkedése az indítvány 8.  §-a, amely a munkáltató számára minden korlát nélkül lehetővé tenné azt, hogy a kormánytisztviselői jogviszonyba kerülő (korábban közszolgálati jogviszonyban álló)  munkavállalót indoklás nélkül, két hónapos felmentési idővel bármikor eltávolítsa a munkáltató az állam szolgálatából.
Álláspontunk szerint mindez alapvetően súlyosan sérti azokat a szerzett és jelenleg még garanciákkal övezett jogosultságokat, amelyek ezen munkavállalókat indokoltan megilletik.
A garanciák nem privilégiumok, hanem a többletkötelezettséghez kapcsolódó olyan ellentételezési elemek, amelyeket a védelem joga és alapelve jegyében valamennyi fejlett európai állam közszolgálata elismer és biztosít. Éppen emiatt szabályozzák az e körbe tartozó jogállást mindenütt a közjog keretein belül. Ennek indoka éppen az, hogy a magánjog szereplőit, munkavállalóit sehol nem terhelik (nem terhelhetik) olyan súlyos összeférhetetlenségi, együttalkalmazási, vagyonnyilatkozat-tételi, utasításnak való engedelmességi, biztonsági ellenőrzési kötelmek, mint például jelenleg az állam szolgálatában álló köztisztviselőket.  A követelményeket a javaslat megtartja és ebből a szempontból közjogi irányt követ az új jogviszony szabályozása. Óriási ellenmondást jelent az, hogy az érintett személyi állomány minden garanciát elveszít és a magánjogi szabályozási kiszolgáltatottság többszörösével sújtják az érintetteket, azokat, akiket az előbbiekben említett többletkötelezettségek változatlanul terhelnek.
Ezt a fel nem oldható, meg nem érthető és általunk el nem fogadható változást tükrözi az is, hogy még a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyv (Mt.) rendkívüli felmondásra vonatkozó szabályai is sokkal kedvezőbbek és megfelelő garanciákkal övezettek ahhoz képest, mint amelyet, a javaslatban érintett indoklás nélküli, akármikor történő elmozdítás lehetősége előirányoz.
Közismert, hogy az Mt. idézett szabályait a munkáltató csak igen szigorú feltételek fennállása esetében alkalmazhatja, csakis olyan alkalommal, amikor a munkavállaló súlyosan, visszatérően megszegi kötelességeit. Viszont még ebben az esetben sem lehet eltekinteni attól, hogy a munkavállaló előadhassa ehhez kapcsolódó védekezését, és a munkavállaló elmozdítása esetén ahhoz a munkajog kellő végelbánást rendel.

A fenti elgondolás teljes következetlenségét még számos egyéb példával is lehetne bizonyítani. A javaslat teljes átgondolatlanságát jól tükrözi az is, hogy a tervezett jogviszonyban még az Mt-ben valamennyi munkavállaló számára egyébként biztosított un. felmondási tilalmat is megváltoztatnák. Eszerint a kormánytisztviselői jogviszonyban a keresőképtelen, súlyosan beteg, a GYES-en és GYED-en lévő munkavállalóval szemben is gyakorolni lehetne az indoklás nélküli felmentés munkáltatói jogosultságát. Ez az elképzelés teljesen érthetetlen, antiszociális és elfogadhatatlan.
Az indoklási rendszer teljes elhagyása a II. világháború előtti cselédek, béresek, summások kiszolgáltatottságát idézi fel, s alapvető, a jogállami alkotmányossági előírásokba ütköző koncepcionális változást jelentene a magyar foglalkoztatáspolitikában.

A Javaslat további súlyos fogyatékossága az is, hogy nem rendezi megfelelően a felmentés és – az egyébként a Ktv-ben található, de az új jogviszonyban is alkalmazni rendelt – a közszolgálati jogvita egymáshoz való viszonyát. Mindez azért rendkívül problematikus, mivel indoklási kötelezettség hiányában a munkavállaló hiába indít keresetet, azt az illetékes munkaügyi bíróság érdemben nem tudja majd vizsgálni, hiszen ehhez jogalapot csak az indoklás szolgáltathatna.

Tisztelt Elnök Úr!

A fenti kockázatokon kívül véleményünk szerint a Javaslat előidézhet majd egy olyan pragmatikai, a gyakorlati bevezetéshez kapcsolódó további problémahalmazt is, amely a hatályba léptetni tervezett rendelkezések gyakorlati végrehajtásához kapcsolódik. Nevezetesen arról van szó, hogy a változásban érintett több mint 60 ezer munkavállalót 60 napon (a vezetőket 30 napon) belül kell tájékoztatni az őket érintő változásokról. Mindennek nagyok a veszélyei, mivel jelen esetben nem csupán egyszerű tájékoztatásról lehet és van szó.
A Javaslat által érintett esetben mindenkit újra be kell sorolni, el kell készíteni az ehhez kapcsolódó munkáltatói közszolgálati intézkedést, s egyénenként meg kell állapítani a jogosultságokat.
Mindezek miatt egészen bizonyos az, hogy minderre a kitűzött 60 nap nem lehet és nem is lesz elégséges. Ebből fakadóan felelősséggel vélelmezhető, hogy a közszolgálat területén egy olyan helyzet alakul ki, amely miatt a közigazgatási szervek mint munkáltatók a mulasztásos törvénysértés állapotába fognak kerülni, amely megszámlálhatatlan közszolgálati jogvitát eredményez majd. (Az e körbe tartozó kockázatot azért sem szabad alábecsülni, mivel a korábbi években a Javaslatban szereplő átalakításnál jóval kisebb jelentőségű változás esetén is sokkal hosszabb határidőt biztosított arra a jogalkotó.) Mindezt tetézi a következő hetekben tervezett teljes kormányzati szervezeti átalakítás.

Tisztelt Elnök Úr!

Tisztelettel kérjük Önt, hogy – fenti indokainkat méltányosan mérlegelve – Házelnöki tekintélyét érvényesítve segítse elő az érintett munkavállalói kör érdekében – a munkabéke megőrzése szándékával –, hogy álláspontunkat a döntéshozók megismerhessék.

Kérjük, hogy az Országgyűlés mindaddig ne fogadja el ezt a törvényjavaslatot, amíg az általunk ismertetett európai dimenziójú és hazai alkotmányossági kockázatokról – a jelenleg hatályos törvények szerint létező – közszolgálati érdekegyeztető fórumok érdemben nem tárgyaltak.

Budapest, 2010. május 26.

            Tisztelettel:

 

 

Dr. Agg Géza
Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) elnöke
Dr. Bárdos Judit
Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) főtitkára
Fehér József
Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkára
Dr. Kuti László
Értelmiségi Szakszervezeti
Tömörülés (ÉSZT) elnöke
Kónya Péter
Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke
Varga László
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke